A „gyorscsapatok” fegyvernemi elnevezést a Magyar Királyi Honvédségnél 1938-ban vezették be a lovas-, kerékpáros-, gépkocsizó lövész- és páncélosalakulatok összevont megnevezésére. Az új fegyvernem már ebben az évben szerepet kapott a Felvidék déli részének visszacsatolásakor, majd a kassai VIII. hadtestet segítette a két lovas- és a felállítása kezdetén lévő 2. gépkocsizó dandár a kárpátaljai műveletben. Az északkelet-erdélyi bevonuláskor a gyorscsapatok Miklós Béla tábornok parancsnoksága alatt a Székelyföld megszállását kapták feladatul. Első harci bevetésük 1941. április 11. és május 6. között, a délvidéki bevonuláskor történt a 3. hadsereg kötelékében.
A hadtestbe szervezett gyorscsapatok egységes irányítására hozták létre a magyar királyi 1. gyorshadtest-parancsnokságot 1940. március 1-jén. Alárendeltségébe az 1. és 2. gépkocsizó, valamint az 1. és 2. lovasdandárok tartoztak Budapest, Munkács, Nyíregyháza és Kecskemét állomáshelyeken. Megalakításukkor a gyorshadtest csapatai a magyar hadsereg legmodernebb egységei voltak, jóllehet a korszerűségtől még így is messze álltak. Eredeti feladatuknak – az egyes kisantantországokkal szembeni fegyveres revízió végrehajtása – azonban megfeleltek. A Kárpát-medencén belüli alkalmazásra lettek tehát felállítva, felszerelve.
A terület-visszacsatolások során és a Délvidéken szerzett tapasztalatok alapján a hadrendben több fejlesztés történt: a gépkocsizó dandárokat egy-egy
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
