A gregorián reform

Az európai keresztény népközösség kiteljesedésében és azoknak a sajátosan európai fejlődési folyamatoknak a kibontakozásában, melyeket összefoglalóan modernizációnak nevezünk, döntő szerepe volt az ún. gregorián reformnak. Hogy modern történészek és szociológusok milyen jelentőséget tulajdonítanak e reformnak az európai történelemben, arra néhány kiragadott példát idézünk. Rosentock-Huessy német történész az európai forradalmakról írt könyvében 1789 és 1917 mellett a gregorián reformot tekinti a három igazi európai forradalom egyikének.

Friedrich Heer bécsi történészprofesszor egyetért ezzel a történelmet felületesen ismerők számára talán meglepő állítással, s még meghökkentőbb módon így folytatja: „A modern európai történelem valamennyi cselekménye és mozgalma közül a gregorián reform volt a legfontosabb. Ebből eredt a pápai kúria, a nemzeti állam, [...] a keresztes hadjáratok mozgalma, a városi civilizáció, a skolasztika, a modern európai spiritualizmus, de a legutóbbi századok filozófiai racionalizmusa és materializmusa is. Az Európában a 13. századtól a 19. századig végbement valamennyi reformáció és forradalom mély gyökerekkel kapcsolódik a gregorián reformhoz.”

Az egyik vezető angol középkortörténész, R. W. Southern A nyugati társadalom és az egyház a középkorban című – magyarul is olvasható – könyvében így ír VII. Gergely pápa programjáról: „Amikor összehasonlítjuk ezeket a megállapításokat más nagy akcióprogramokkal, a Magna Cartával, a Bill of Rightsszal, az amerikai alkotmánnyal, a Kommunista Kiáltvánnyal, arra kell gondolnunk, hogy e dokumentumok közül csak a legutolsónak volt ilyen nagy és mindenre kiterjedő hatása sok nemzet mindennapi életére.”

A történészekével egybecseng a szociológus (Tomka Miklós) véleménye is: „ez volt az az innováció, ami megnyitotta a zsilipet az európai típusú modernizáció folyamata előtt. Társadalomszervezeti kategóriákban mérve e modernizáció első látványos lépése az invesztitúraharc, pontosabban a vallási és a politikai hatalom különválása volt, amit szinte szükségszerűen követett az egyházi és világi rend elkülönülése, a vallási és a profán tudományok önállósulása, a társadalom új- és legújabb kori differenciálódása.”

A gregorián reform a tankönyvekben invesztitúraharcként szerepel, pedig a vezető egyházi tisztségekbe való beiktatás joga körüli politikai küzdelem csupán egyik következménye, kísérőjelensége volt egy sokkal szélesebb mozgalomnak, az egyház átfogó belső reformjának. VII. Gergely pápa – akiről a reformot elnevezték – csak erőskezű