A gésák lebegő világa

A gésák nem ősi eredetűek. Igaz, előképeik, a táncolva, zenélve örömet szerző lányok évszázadok óta ismertek voltak. A gésák kb. háromszáz éve tűntek fel mint a „lebegő világ” hedonista kultúrájának tartozékai. Japánban azokban az időkben sok házasság örömtelen volt. A prostitúció több formája is virágzott. A házastársat a szülők választották ki, s a házasélet kötelezettség volt, mely csak az utódnemzést szolgálta. A más házastársával való szex tabunak számított. 

A szexuális örömöket a férfiak a vigalmi negyedek lányainál keresték. A kliensek számára ezek a negyedek minden elképzelhető örömöt biztosítottak. A köznyelv csak „rossz helyként” ismerte a városokon kívül épült negyedeket, amelyeket a hivatalos szervek engedélyeztek és ellenőriztek. 

Virágkorukban, a 17. században a vigalmi negyedekben található kuplerájok inkább szalonokhoz hasonlítottak. A kifinomult szórakoztatás központjai voltak, ahol a férfiak ejtőztek, szellemes párbeszédeket folytattak, fantasztikus ételeket és italokat fogyasztottak, csodás zenés-táncos előadásokat néztek, amelyeken gyakran részt is vettek. 

Ha a férfi elég gazdag volt és megfelelő körökben mozgott, esélye volt rá, hogy a legjobb kurtizánok (oiran) kegyeit élvezze. Mindenki rájuk vágyott, mert nekik jogukban állt visz­szautasítani a klienst.