A francia–német kapcsolatok 40 éve a stabil és kiszámítható európai politika strukturális alapját képezi, s nincs még két olyan állam, amely annak helyébe léphetne. Sokan mégis felteszik a kérdést: vajon Párizs és Berlin viszonya a huszonöt tagállamra bővülő EU-ban is megmarad-e? Vajon a kibővüléssel nem keletkeznek-e inkább a változó politikai kérdéseknek megfelelő változó politikai koalíciók?
2003. január 22-én a francia nemzetgyűlés és a német Bundestag képviselői ünnepi ülésre ültek össze Versailles-ban. Az alkalmat az Elysée-szerződés aláírásának 40. évfordulója szolgáltatta, amely a két ország különleges kapcsolatának alapjait vetette meg, s azokat a nyugat-európai integráció stratégiai szövetségének rangjára emelte. A színhely megválasztása korántsem volt véletlen, ehhez a helyhez pozitív és negatív történelmi emlékek egyaránt fűződnek mindkét ország számára: 1871-ben a francia vereség nyomán itt kiáltották ki a német egységállam megvalósítását jelentő császárságot, majd az első világháborút követően Versailles a németek szemében a végzetesnek bizonyult
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.