A Francia Királyság megalapítása

Az ez­red­for­du­ló az ál­lam­ala­pí­tás ko­ra Nyu­gat- és Kö­zép-Eu­ró­pá­ban. De míg a cseh, lengyel és ma­gyar ál­lam előz­mény nél­kü­li, új kez­de­mé­nye­zés, me­lyet a kor szel­le­mé­nek meg­fe­le­lően leg­job­ban a po­gány­ság­ból a ke­resz­tény­ség­be va­ló át­me­net­ként le­he­tett leír­ni, ad­dig az újnyu­gat-­eu­ró­pai di­nasz­tiák –Fran­ciaor­szág­ban a Ca­pe­tin­gek; Ang­liá­ban és Szi­cí­liá­ban a nor­man­nok; a spa­nyol ki­rály­sá­gok – ősi nem­ze­dé­kek nyo­má­ba lép­tek, s a klasszi­kus an­tik­vi­tás, a ger­mán ki­rály­sá­gok és a ke­resz­tény val­lás ha­gyo­má­nyait öt­vö­ző ál­la­mi struk­tú­rák örök­sé­gét vet­ték át. Ré­gi és új ter­mé­keny összeol­va­dá­sa, kü­lön­bö­ző kul­tu­rá­lis ha­gyo­má­nyok in­teg­rá­ció­ja ala­kí­tot­ta ki Nyu­gat-­Eu­ró­pa ki­rály­sá­gai­nak kü­lön­le­ges kö­zép­ko­ri ar­cu­la­tát.

Nagy Ká­roly (768–814) frank bi­ro­dal­ma 817 és 987 kö­zött ré­szek­re da­ra­bo­ló­dott, és te­rü­le­tén „poszt-­Ka­ro­ling” utód­ál­la­mok – ki­rály­sá­gok, her­ceg­sé­gek, gróf­sá­gok és őr­gróf­sá­gok – ala­kul­tak ki. A bi­ro­da­lom felosz­tá­sát már Ká­roly terv­be vet­te. Elő­ször 781-ben, majd 806-ban a