A politikai elithez tartozás különböző korokban nemcsak rangot, befolyást biztosított, nemcsak – Max Weber szavaival – a hatalomból fakadó presztízsérzés élvezetét jelentette, de kétségtelenül bizonyos kockázatot is rejtett magában. Ez a kockázat annál nagyobb volt, minél kevésbé volt szabályozva az elitváltás mechanizmusa, az elitből ki- és az abba bekerülés forgatókönyve. Különösen igaz ez a forradalmi rezsimekre, ahol amúgy is nagy volt a hajlandóság a felmerülő problémák erőből való megoldására, valamint az olyan despotikus rendszerekre, amelyekben a túl magasra kapaszkodott kegyencekből könnyen lehettek egyik napról a másikra áldozatok. A szovjet állam mindkettő jellemzőit magán hordozta, és ez a politikai küzdelmekre is rányomta a bélyegét.
Az 1917. októberi bolsevik hatalomátvétel totális rendszer-
Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!
Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashata Rubicon Online-on.