rubicon

A filoxéra pusztítása

16 perc olvasás

Magyarországon 1875-ben tűnt fel a filoxéra, amely tíz év alatt kipusztította történelmi borvidékeink ültetvényeinek közel 40%-át, de voltak olyan megyék is (pl. Esztergom, Nógrád), amelyekben a kártétel közel 100%-os volt. A filoxéravész hatalmas veszteséget okozott a magyar szőlőbirtokosságnak. A válság mélypontja az 1890-es évek első felében következett be, amikor Magyarország szőlőterületeinek nagysága a kártevő megjelenése előtti 350 ezer hektárról kevesebb mint 200 ezer hektárra szorult vissza. A filoxéravész pontot tett a hagyományos szőlő- és borkultúra évezredes fejlődésére, de egyben elindítójává vált modernizálásának is.

Szőlőbeli pince belseje, Szekszárd, 1932

A filoxéra (a népnyelvben szőlőgyökértetű, szőlőféreg) a szőlőn kívül más növényfajokon nem található meg. A szőlő gyökerén és levelén élősködik nagyobb csoportokban, sárgászöld színű, mintegy 1,5 mm nagyságú rovar. Szívókájával a szőlő nedveivel táplálkozik, ennek következtében dudorok keletkeznek a növény gyökerén, amely később elhal. Ezek a dudorok a hajszálgyökereken hosszú nyúlványú, apró, körte alakú megvastagodások formájában, a vastaggyökereken pedig akár ökölnagyságú torzulások formájában figyelhetők meg. A föld felett a gyengén fejlett vesszők, a sárguló vagy halvány levelek, a bogyótöpörödés, a törpefürtösség jelzik a kártevő jelenlétét. A filoxéra egy központi helyről (amely maga a fertőzött tőke) kiindulva körkörösen terjed, s a sárguló szőlőlevelek már messziről jelzik a fertőzést.

A filoxérának szűznemzéssel történő szaporodás útján – éghajlattól függően – nagyszámú nemzedéke jön létre. Magyarországon a kártevő számára kedvező körülmények között 7-8 nemzedék jelenik meg évente, ami egy anyától mintegy 20 millió utódot jelent a szaporodási időszak során. Franciaországban 10-14, Németországban 5-6 nemzedék fejlődik ki egy év alatt, tehát az éghajlati különbségek igen jelentős tényezőnek számítanak a kártevő szaporodása szempontjából, ami az érintett országokban nagy különbségekhez vezetett a vész terjedésének intenzitásában és a filoxéra elleni védekezés módozataiban. A rovar terjedése az éghajlati viszonyokon kívül nagymértékben függ a domborzati adottságoktól, illetve attól, hogy milyen mértékben egybefüggő az adott ültetvényterület. (Ez egyben sajnos azt is jelentette, hogy a kártevő a legnevesebb borvidékeken terjedt a leggyorsabban.)

A

Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!

Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:

  • A legújabb Rubicon-lapszámok
  • Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
  • Rubicon Online rovatok cikkei
  • Hirdetésmentes olvasó felület
  • Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők

Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!

Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.