A felszabadítás-teória születése

A Ma­gyaror­szág­gal kap­cso­la­tos szov­jet pro­pa­gan­dát 1944–1945-ben há­­­rom té­nye­ző be­fo­lyá­sol­ta: 

1. Ma­gyaror­szág Né­met­or­szág szö­vet­sé­ge­se­ként vett részt a Szov­jetunió el­le­ni had­já­rat­ban, 

2. 1944 őszé­től a Vö­rös Had­­se­reg ma­gyaror­szá­gi had­szín­té­ren har­colt né­met és ma­gyar ala­ku­la­tok el­len, 

3. ed­di­gre már egyér­tel­mű­vé vált, hogy a há­bo­rú után Eu­ró­pá­nak ezen ré­sze szov­jet be­fo­lyá­si öve­zet­be ke­rül, elő kel­lett ké­szí­te­ni Ma­gyaror­szág beil­lesz­té­sét az ér­dek­szfé­rá­ba – mindezt per­sze oly mó­don, hogy köz­ben nagy­po­li­ti­kai ösz­sze­füg­gé­se­ket, tak­ti­kai szem­­­pon­to­kat is szem előtt kel­lett tar­ta­ni. 

A szov­jet pro­pa­gan­dá­nak te­hát egy­szer­re kel­lett rö­vid és kö­zép­tá­vú cé­lo­kat kö­vet­nie, ráadá­sul a fel­ada­tok sok­szor el­té­rő esz­kö­zök al­kal­ma­zá­sát kö­ve­tel­ték meg a pro­pa­gan­da te­rén is: egy­szer­re kel­lett pél­dául szí­ta­ni a sa­ját ka­to­nák har­ci szel­le­mét, az el­len­ség irán­ti gyű­lö­le­tét, il­let­ve a szem­ben ál­ló ma­gyar, né­met ka­to­ná­kat – sze­mé­lyes bán­tat­lan­sá­guk és biz­ton­sá­guk ga­ran­tá­lá­sá­val, a harc ki­lá­tás­ta­lan­sá­gá­nak hang­sú­lyo­zá­sá­val – rá­bír­ni a harc feladá­sá­ra. Mindez­zel pár­hu­za­mo­san meg kel­lett kez­de­ni a kom­mu­nis­ták ma­gyaror­szá­gi po­zí­ciói­nak erő­sí­té­sét, hogy majd ké­szek és ké­pe­sek le­gye­nek a ha­ta­lom meg­ra­ga­dá­sá­ra.