A fasiszta csőcselék legendája

1956 ese­mé­nyei­vel kap­cso­lat­ban szá­mos le­gen­da is köz­ké­zen fo­rog mind­máig. Ezek egyi­ke az ún. „négy­szá­zas lis­ta”, ami a fá­ma sze­rint ar­ról szólt, hogy Rá­ko­si Má­tyás – a Ma­gyar Dol­go­zók Párt­ja Köz­pon­ti Ve­ze­tő­sé­gé­vel a Pe­tő­fi Kör el­len el­fo­gad­ta­tott jú­nius vé­gi ha­tá­ro­za­tá­val egyide­jű­leg – egy név­sort is összeál­lít­ta­tott, akik­nek az őri­zet­be vé­te­lét fon­tol­gat­ta. Ez a „kor­fes­tő” moz­za­nat szá­mos me­moár­ban ol­vas­ha­tó. A for­rá­sok­ra tá­masz­ko­dó szak­mai fel­tá­rá­sok vi­szont – ha utal­nak is ezen hí­resz­te­lés ko­ra­be­li ter­je­dé­sé­re – rend­re ar­ról tu­dó­sí­ta­nak, hogy nem ma­radt fenn ezt hi­te­le­sí­tő do­ku­men­tum. 

Eh­hez ha­son­ló elem 1956 mon­da­vi­lá­gá­ban, hogy ok­tó­ber 23-án es­te su­gár­zott rá­dió­be­szé­dé­ben Gerő Er­nő fa­sisz­ta cső­cse­lék­nek ti­tu­lál­ta vol­na az az­nap dél­utá­ni de­monst­rá­ció részt­ve­vőit. En­nek hal­la­tá­ra tör­tént – úgy­mond – „gát­sza­ka­dás” azok­nál is, akik ad­dig még haj­la­mo­sak vol­tak a fel­sőbb­ség­től vár­ni a vál­ság­hely­zet ke­ze­lé­sé­re tö­rek­vő in­téz­ke­dé­se­ket. Az már elég ré­gen tud­ha­tó, hogy be­szé­dé­ben Gerő szá­mos de­ho­nesz­tá­ló uta­lást tett ugyan az ut­cá­ra vo­nu­ló­kat il­le­tően – pl. „a so­vi­niz­mus mé­te­lyét ter­jesz­te­ni igyek­vő na­cio­na­lis­ta