rubicon

A dualizmus és a magyarok

26 perc olvasás

A Habsburg Monarchia belső szerkezete 1867-ben átalakult, és létrejött az Osztrák–Magyar Monarchiának hívott államalakulat, amely 1918 őszéig állt fenn. Ez két, formailag egyenrangú egységet képezett. Az így kialakult állami struktúrát hívták úgy, hogy dualizmus.

Az egyik egyenrangú egység Magyarország volt. Noha ötvenegy évig így élt az ország, ebből egyáltalán nem következik az, hogy a magyarok – pontosabban szólva a politizáló magyarok – odaadó lelkesedéssel viszonyultak volna ehhez a tartósan létező, kívánt szupremáciájukat és az ország területi egységét biztosító világhoz.

A magyar nacionalizmus alaptételei

A reformkor és 1848/49 örökséget hagyott a magyar nacionalizmusra. Rögzült a magyar nemzettudat, de bővíthető maradt. Önmagába azonnal be­emelte a forradalmat és szabadságharcot, jellegadó személyiségeit szinte azonnal a nemzeti ikonosztáz tagjaivá tette. Petőfi körül legendárium alakult ki, Kossuth már 1848 őszére bekerült a nemzeti megváltó szerepébe. 1848/49 a nemzeti tudat érzelmi azonosulási pontjává vált. Mindebből közvetlen politikai örökség is származott, méghozzá axiomatikus erővel.

A Habsburgok Hamletje. Lehet, hogy nagy király lett volna. Rudolf trónörökös magyar tábornoki díszben

A magyar nacionalizmus megkérdőjelezhetetlen alaptételévé vált Magyarország területi egysége, integritása. Ez több száz éven át nem létezett, de most axióma lett belőle.

A másik alaptétel az lett, hogy az egyébként soknemzetiségű Magyarországot a magyaroknak kell uralniuk és irányítaniuk. Őket

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.