Az 1894. december 19-én kezdődő per megértéséhez legalább három tényező együttes hatását kell figyelembe venni. A legelső az 1871 óta töretlenül ható revánseszme, amelynek fő célja: a francia–porosz háborúban elvesztett Elzász-Lotaringia visszaszerzése volt. A reváns végrehajtója csakis a hadsereg, pontosabban az újjászervezett és átfegyverzett hadsereg lehetett, aminek következtében hallatlanul megnőtt a tisztikar, különösen a vezérkar tekintélye. A másik oldalról közelítve: a német hírszerzés emberei mindent elkövettek annak érdekében, hogy megszerezzék a legújabb francia ágyú műszaki megoldásainak leírását. (Az ágyú a kor egyetlen nehézfegyvere!)
A két titkosszolgálat küzdelméből azonban sohasem lett volna „Ügy”, ha nem avatkozott volna bele példátlan erővel egy ideológiai-politikai tényező: az antiszemitizmus. Ez utóbbi az 1880-as évektől kezdve vált meghatározó jelentőségűvé, főként Edouard Drumont Zsidó Franciaország című művének megjelenése (1886) után. Franciaország vitathatatlanul a modern antiszemita mozgalom egyik fő helyszíne lett, holott a zsidók számaránya csak ezrelékekben volt kifejezhető.
A harmadik tényezőt az adott belpolitikai helyzet
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
