1945. március 27. és 1978. január 5. között a Szent Korona történelmének egyik leghosszabb külföldi epizódjára került sor.
Hazánk határain kívül ennél tartósabb távollétre csak 1572 és 1608 között volt példa, akkor azonban a legitim magyar király akaratából őrizték a koronázási jelvényeket Bécsben, illetve Prágában.
A korona, annak ellenére, hogy a 20. század közepén egy emberöltőnyi időszakra – 11 873 napra – külföldre került, továbbá a magyar politikai elit egészen 1970-ig nem is ismerhette az őrzés helyét, viszonylag jelentős szerepet töltött be a magyar belpolitikában. Kétségtelen, hogy a koronázási jelvények a legjelentősebb vitatémát közvetlenül a második világháborút követő években szolgáltatták, majd egy bő húsz évig tartó pangás és hallgatás következett.
A kommunista korszak évtizedei lekoptatták a Szent Korona jelzőjét, s egyfajta deszakralizációs folyamat eredményeként a koronázási jelvények értékes, de pusztán múzeumi műtárgyakká váltak.
A Szent Korona 1945-ben közel egy évig úgy volt távol az országtól, hogy az formailag még királyság volt. 1945 augusztusában az amerikaiak visszaszolgáltatták a Szent Jobbot, így az ereklye már részese lett az augusztus 20-i ünnepségeknek. A bizonytalan politikai helyzet közepette azonban a Szent
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
