rubicon

A délvidéki magyarság tragédiája

5 perc olvasás

A ma­gyar­ság hely­ze­te a dél­szláv ál­lam­ban megol­dat­lan volt mind az el­ső, mind pe­dig a má­so­dik vi­lág­há­bo­rút kö­ve­tően. A Dél­vi­dék je­len­tős ré­sze az el­ső vi­lág­há­bo­rút lezáró tria­no­ni bé­ke­szer­ző­dés­sel ke­rült az ak­kor lét­re­ho­zott Szerb–Hor­vát–Szlo­vén Ki­rály­ság­hoz. Az új or­szág ki­rá­lya min­den kü­lö­nö­sebb po­li­ti­kai egyez­te­tés nél­kül a ko­ráb­bi szerb ki­rály lett. Ber­zen­ked­tek is el­le­ne el­ső­sor­ban a hor­vá­tok, de a szlo­vé­nek és a mon­te­neg­róiak is. Amíg a hor­vá­tok ar­ra vár­tak, hogy majd az ál­lam­for­ma és az ál­lam­fő kér­dé­sét tisz­táz­ni fog­ják, ad­dig­ra a szerb ki­rály már az új or­szág trón­ján ült. Szlo­vé­nia azt sé­rel­mez­te, hogy az or­szág­nak eb­ben a ré­szé­ben is a bal­ká­ni ren­det­len­ség és a szerb he­ge­mo­nisz­ti­kus tö­rek­vé­sek jut­nak ki­fe­je­zés­re; hogy az eu­ró­pai szin­tű szlo­vén köz­igaz­ga­tást is bal­ka­ni­zál­ják. Mon­te­neg­ró­nak a vi­lág­há­bo­rú ide­jén még volt sa­ját ural­ko­dó­ja, aki­nek azon­ban el kel­lett tűn­nie a szín­tér­ről a szerb he­ge­mó­nia ki­ter­jesz­té­se ér­de­ké­ben. A ma­gya­rok lak­ta Dél­vi­dék tel­jes la­kos­sá­ga is érez­te a Belg­rád­ból irá­nyí­tott gaz­da­sá­gi ki­zsák­má­nyo­lást. A hely­zet egye­nes úton ve­ze­tett a ki­rá­lyi Ju­go­szlá­via 1941-ben be­kö­vet­ke­ző bu­ká­sá­hoz. 

Szerb lakosság telepítése a Délvidéken az I. világháború után

Ab­ban az ál­lam­ban a ma­gyar­ság ál­lan­dó el­nyo­más alatt élt. Aka­dá­lyok­ba üt­kö­zött az is­ko­láz­ta­tás, anya­nyel­vé­nek hasz­ná­la­ta, po­li­ti­kai szer­vez­ke­dé­se. Éve­ken át nem sze­rez­he­tett ál­lam­pol­gár­sá­got, en­nek kö­vet­kez­té­ben nem ren­del­ke­zett sza­va­za­ti jog­gal sem. A dél­szláv ál­lam ma­gyar­sá­gá­nak jo­gai vé­del­méért fo­lyó küz­del­me élé­re kép­zett jo­gá­szok, el­ső­sor­ban ügy­vé­dek áll­tak: a sza­bad­kai Stre­litz­ky Dé­nes, a zom­bo­ri Deák Leó, a nagy­becs­ke­re­ki Vá­ra­dy Im­re és so­kan má­sok. A Ma­gyar Pár­tot is jó­részt az ő buz­gal­muk­nak kö­szön­he­tően le­he­tett megala­kí­ta­ni, éve­kig tar­tó hu­za­vo­na után.

A ma­gyar tö­me­gek az egy­há­zak és in­téz­mé­nyeik kö­rül kiala­kult val­lá­si és mű­ve­lő­dé­si

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.