rubicon

A délszláv háborúk

19 perc olvasás

A kilencvenes években zajló délszláv háborúkat igen gyakran etnikai alapú válságokként értelmezik. Jelen tanulmány annak igyekszik utánajárni, hogy az etnikai konfliktusok elmélete mennyiben alkalmazható a jugoszláv széthullást kísérő boszniai és koszovói háborúkra, s a civilizációs-kulturális tényezőkön kívül milyen egyéb okok játszottak szerepet a második világháború óta az európai kontinensen zajló legsúlyosabb válság kialakulásában.

A Bal­kán az ott élő né­pe­ket te­kint­ve Eu­ró­pa egyik et­ni­kai­lag legin­kább össze­tett ré­gió­ja, s ha csak a ju­go­szláv utód­ál­la­mo­kat néz­zük, ak­kor az egyet­len – et­ni­kai­lag szin­te „tisz­ta” – Szlo­vé­nián kí­vül mindegyik ál­lam igen he­te­ro­gén ké­pet mu­tat. Két te­rü­le­tet kü­lön is kiemel­he­tünk: az egyik Bosz­nia-Her­ce­go­vi­na, amely – mintegy „mi­ni Bal­kán­ként” – ön­ma­gá­ban is le­ké­pe­zi a Bal­kán sok­szí­nű­sé­gét a te­rü­le­tén együtt élő bosz­niai musz­li­mok­kal, szer­bek­kel és hor­vá­tok­kal. A má­sik konf­lik­tu­sos te­rü­let a má­so­dik vi­lág­há­bo­rú óta szer­biai tar­to­mány­ként lé­te­ző Ko­szo­vó, ahol az al­bán la­kos­ság ará­nya a ki­lenc­ve­nes évek­től csak­nem ki­lenc­ven szá­za­lék, míg a szer­bek ará­nya hét szá­za­lék­ra szo­rult vissza nap­jaink­ra. Ezen a két te­rü­le­ten zaj­lot­tak a ki­lenc­ve­nes évek leg­sú­lyo­sabb vál­sá­gai, s a két or­szág sor­sa a há­bo­rúk le­zá­ru­lá­sa után ma is meg­le­he­tő­sen

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta