rubicon

A csodafegyver

A titkos fegyver ígérete és a valóság
18 perc olvasás

Amíg a Wehrmacht hagyományos fegyverekkel győzött és majdnem egész Európát meghódította, addig nem volt szükség semmiféle „csodafegyverre”. A tapasztalt katonák már az 1941. decemberi moszkvai vereség után, majd igazából az El-Alameinnél és Sztálingrádnál elveszített csaták után gyanították, hogy a háború többé nem nyerhető meg, de óvakodtak erről nyíltan beszélni. A katonai helyzet még 1943-ban is kezelhetőnek látszott, de a szövetségesek légi offenzívája a rombolás és az újjáépítés körforgásába taszította a német hadigazdaságot. Előre látható volt, hogy a szövetségesek a háborút nagyobb gazdasági erejük révén előbb-utóbb a maguk javára döntik el.

Miután Albert Speer 1942 tavaszán fegyverkezési miniszter lett, új fegyverek fejlesztését szorgalmazta, hogy az ellenfél számszerű fölényét kiegyenlítse. Rakéták, sugárhajtású vadászgépek, tengeralattjárók, távirányítású bombák, nehézpáncélosok, nagy erejű robbanóanyagok fejlesztését forszírozta. Valamennyi területen úttörő jellegű projektek kezdődtek. A legnagyobb problémát azonban az időhiány jelentette, mivel az új fegyverek sorozatgyártásáig hosszú út vezetett. A frontokon elszenvedett csapásokat a náci vezetés kitartásra buzdító jelszavakkal és új, titkos fegyverek bevetésének ígéretével igyekezett ellensúlyozni. 

Goebbels

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.