A csendőrség szerepe a holokausztban

A Magyar Királyi Csendőrség 1881 és 1945 között az egyik legfontosabb közbiztonsági szervezetként elsősorban a törvények és rendeletek betartatása céljából teljesített szolgálatot vidéken; 1944 tavaszán-nyarán fő feladata a magyar zsidók százezreinek kifosztása, koncentrálása és deportálása volt.

A szervezet

A csendőrség 1881-től, megalakulásától kezdve szigorúan szervezett, katonai jellegű közbiztonsági őrtestület volt. A legénység és a tiszti állomány egyaránt alapos katonai kiképzésben részesült. A vidéki közigazgatás vezetői a városokban a rendőrségre, a megyék egyéb területein, a járásokban, falvakban a csendőrségre támaszkodtak.

A csendőrség területi elhelyezkedése csak részben követte a közigazgatási beosztást. Az 1881-től létrehozott csendőrkerületek több vármegye területét foglalták magukba, míg a szárny, illetve a szakaszparancsnokságok többnyire egy-egy megye, illetve járás területét fedték le. A két világháború közötti időszakban Magyarország területén először hét katonai körletet, majd vegyesdandárt, illetve 1938-tól hadtestparancsnokságot állítottak fel. A csendőrkerületi parancsnokságok ezen területi beosztáshoz igazodtak, és 1925-ben az addigi kerületi parancsnoksági, vármegyei csendőr-parancsnoksági beosztás módosult. A kerületek megmaradtak, míg a vármegyei parancsnokságok helyett osztályparancsnokságok jöttek létre, amelyek általában egy-egy vármegyére terjedtek ki. A területi visszacsatolásokat (1938–1941) követően a csendőrkerületi parancsnokságok száma tízre nőtt, míg a honvéd hadtestparancsnokságoké kilencre. 

Eltérően a rendőrségtől, amely a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozott, a csendőrség a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium kettős irányítása alatt állt. Szolgálati tekintetben a belügyminiszter, míg kiképzés, kiegészítés, anyagi ellátás stb. szempontjából a honvédelmi miniszter rendelkezett a csendőrség felett. Tisztek áthelyezése ügyében közös döntés szükségeltetett. A Magyar Királyi Csendőrség felett a katonai parancsnoklást a csendőrség felügyelője látta el.

Cikkünk képei: Köszeg városának gettóba zárt zsidó lakóit, nagyrészt idős férfiakat, asszonyokat és gyermekeket, 1944. június 18-án szállították el vasúton Szombathelyre. A helybeli fotográfus több felvételen örökítette meg a deportálásra szánt kicsiny sárgacsillagos csoport csendőrkísérettel megtett útját a gettótól a vasútállomásig. Szombathelyről 1944. július 3-án és 4-én több vasúti szerelvénnyel indították el a Vas megye szombathelyi,