rubicon

A csehszlovák „szláv nemzetállam” rekonstruálása

Beneš moszkvai tárgyalásai
17 perc olvasás

A sztálini és beneši vezetés kulisszák mögötti megbeszélései, titkos megegyezései alapul szolgáltak egy újabb területi átrendezésre, cserébe a csehszlovák „szláv nemzetállam” rekonstruálásáért annak München előtti határai között. Sztálin a szovjetellenes háborúban ugyancsak részt vevő más államoknak (mint Románia vagy Tiso Slovenskója) „megbocsátott”: részvételük ellenére sem sorolta a románokat és szlovákokat a „kollektíve bűnös népek” kategóriájába. A magyarokkal szemben viszont vasszigorral járt el. A németekre vonatkozóan kialakított kollektív bűnösség elvét („bűnös nép” kategóriáját) kiterjesztette a magyarokra is. Sztálin a későbbiek során – a beneši győzködés hatására – előre áldását adta a felvidéki magyarság kitelepítésére a rekonstruálandó csehszlovák nemzetállam területéről. Beneš Sztálinnal folytatott megbeszélései idején közöttük eldőlt: „egy ország – egy nép”. 

Az 1943-as esztendő tavaszán és nyarán Beneš és londoni kormányának diplomatái jelentős aktivitást fejtettek ki a nyugati szövetséges államok körében, hogy tisztázzák: hajlandók-e azok a München előtti Csehszlovákia helyreállítására és a szudétanémetek részleges vagy teljes kitelepítésére az ország területéről. A cseh­szlovák emigráns kormány államminisztere – H. Ripka – 1943. május végén sikerekről informálhatta a szövetséges államok közös szervezetéhez kiküldött londoni szovjet nagykövetet, A. E. Bogomolovot. A Hitler-ellenes koalíció országai érdekeltek voltak a németek kitelepítésében, illetve hajlandóak voltak azt támogatni, valamint a kisebbségvédelem háború előtti (népszövetségi) rendszerének felszámolását is elfogadták.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.