A budai pasák palotája

A budai pasák – az északnyugati végvidék nagy hatalmú kormányzói – kezdetben a Vízivárosban rendezkedtek be. (A királyi palota a szultán tulajdonába került, így szó sem lehetett arról, hogy a pasák használják.) Palotájuk valahol a Duna-parton állt: feljegyezték például, hogy Musztafa pasa fia egyszer az épület ablakából egyenesen a Dunába ugrott. Magasabb vízállás idején pedig a követek hajói közvetlenül a palota ajtaja előtt kötöttek ki. Ez a helyzet a tizenöt éves háború harcainak következtében változott meg: a keresztények Budát többször megostromolták, s a Vízivárost rendre el is foglalták. Ezért a pasák felköltöztek a jól védhető, erődített Várhegyre. 

Új palotájuk helyét a visszafoglaló háborúk során készült térképek és látképek alapján pontosan ismerjük: a Színház utcában, a mai Miniszterelnöki Hivatal helyén állt. Minden bizonnyal nem véletlenül esett a választásuk erre a telekre, ugyanis a hódoltság előtt itt állt a város egyik legnagyobb reneszánsz főúri palotája, a Szapolyaiak rezidenciája. 1541-ben, Buda elfoglalásakor Werbőczy István nádor lakott benne, és elképzelhető, hogy a pasák már ekkor megszerezték maguknak az épületet.

A budai pasák palotája a 17. században (33-as számmal jelölve). Domenico Fontana metszete, 1686

A 17. századi írott források alapján egyértelműen megállapítható, hogy az egymást szinte évente váltó budai pasák mindvégig ugyanazt a palotát használták. Ez az épületegyüttes az oszmán paloták szokásos képét idézte, bár meglehetősen szűk területre szorult össze. A korábbi reneszánsz palota jelentős részét elbontották, s annak csak az alapfalait használták fel. Az oszmán paloták több, térben is elkülönülő rész­ből álltak össze. Az új