Korunk általános jellemzője, hogy komoly szaktudósok munkáját és a tudományok sokszor évszázados eredményeit el nem ismert és az esetek többségében hozzá nem értő műkedvelők megkérdőjelezik, vitatják.[1] Heribert Illig csillagászati-kronológiai érvelése rendkívül ingatag.
A hipotézis kronológiai alapjaiHeribert Illig hipotézisének alapja az, hogy a gregorián naptárreform során csak 10 napot igazítottak a naptárban. Mivel a julián naptárban kb. 128 év alatt keletkezik egynapos elcsúszás, Illig így következtet: „Ha anno, 1582-ben Gergely pápának 13 helyett csak 10 helyesbítő nap volt szükséges a napéjegyenlőség újbóli március 21-hez, illetve szeptember 23-hoz kötéséhez, akkor csak 10x128,2=1282 év telhetett el a két naptárreform között – ha 1627 év lett volna a két alkotó között, akkor Gergelynek 13 napot kellett volna törölnie” (308. o.). [2] A szerző figyelmét nem kerüli el az a tény, hogy a niceai zsinat módosítása a naptár hibájának két problémája közül az egyiket megoldotta, nevezetesen a Caesar korától addigra már 3 napot hátrált tavaszi napéjegyenlőséget március 21-ére rögzítette. Ez nyilván megoldaná a kérdést, hiszen a zsinat és Gergely pápa pontifikátusa között csak 10 napot hátrált a napéjegyenlőség, így ha a zsinati időponthoz akart a pápa visszatérni, 10 napot kellett korrigálnia. Ez pedig nyilvánvaló, hiszen a mostani gregorián naptárban a napéjegyenlőség március 20/21-ére esik. Ha Gergely pápa a caesari napéjegyenlőség időpontjához óhajtott volna visszatérni, akkor 13 napot kellett volna korrigálnia a naptárban. Ez a valódi magyarázat, mely rendkívül egyszerű és érthető. Ám a szerző ezt nem fogadja el, mert „még léteznek a zsinatról aktamásolatok, de belőlük nem vehető ki utalás egy naptárreformra” (316. o.). Azaz a szerző azt állítja, hogy mivel nincsenek fennmaradt adatok arra nézve, hogy a niceai zsinat a napéjegyenlőség napját március 21-ére rögzítette, az nem is történt meg, tehát ellenérvünket, illetve magyarázatunkat ignorálja. Itt csak a címre utalunk: a bizonyíték hiánya nem a hiány bizonyítéka.
Sőt, egészen odáig elmegy, hogy
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.