„A bíróság nem azért van, hogy megszüntesse a terrort […] hanem azért, hogy megalapozza és legitimálja.” (Lenin)
A szovjet típusú diktatúrában a hatalomgyakorlás a politikai rendszer minden szférájában nyers, kendőzetlen és kontrollálhatatlan formában jelent meg. Ez a kizárólagosság szükségképpen a társadalom autonóm politikai mozgástereinek teljes kiiktatásához vezetett, amit úgy tudtak elérni, hogy az uralomgyakorlás technikáját leegyszerűsítették. A hatalommegosztás elvét tagadva a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalmat egy kézben összpontosították, és egy hierarchikus, rendkívül centralizált államszervezetet építettek ki, amelyet az állampárt irányított és ellenőrzött. Így az egyes állami és pártfunkciók összefonódtak. A II. világháború után a bírósági szervezetet is szovjet (orosz) mintára építették ki Magyarországon.
Oroszországban soha nem alakulhatott ki a bírói függetlenség, nem teremtődhetett meg a bírói hivatás presztízse. Ez még a felvilágosultabb cárok uralma alatt sem változott. A cári birodalomban a bírák a belügyminiszter irányítása alatt mint államigazgatási tisztviselők működtek. Döntéseik ellen fellebbezni nem lehetett, legfeljebb alázatos kérelemmel fordulni a felettes hatóságokhoz. A szovjet bírósági szervezet – Lenin útmutatása alapján – ezt a gyakorlatot nem változtatta meg. Az 1936-os,
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
