rubicon

A birodalom és a barbárok

Migrációs politika a császárkori Rómában
15 perc olvasás

Az afrikai, közel-keleti és ázsiai bevándorlók Európába áramló tömegei láttán felvetődik a kérdés: milyen párhuzamok vonhatók a késő Római Birodalom és az EU migrációs politikája között? 

Egyáltalán beszélhetünk-e az ókori és a mai események között bármiféle hasonlóságról? Mielőtt a kérdésre megpróbálnánk választ adni, semlegesítenünk kell néhány történelmi tévhitet, továbbá jó pár, végletekig leegyszerűsített, sztereotip nézetet a Római Birodalom és a „barbárok” viszonyát illetően. 

 

Kezdjük talán a leggyakoribb sztereotípiával: „a Római Birodalmat a barbár népek beözönlése döntötte meg”. Először is pontosítanunk kell: a barbár népek beözönlése az 5. században legfőképpen a Nyugatrómai Birodalmat érintette, a Keletrómai Birodalom (vagyis Bizánc) egészen 1453-ig fennállt, amikor az oszmán törökök elfoglalták Konstantinápolyt. Másodszor: ezen barbár népek közül nem is egy már több mint száz éve Róma fennhatósága alatt állt, vagy legalábbis a birodalom szövetségi rendszeréhez tartozott. A harmadik félreértés az előbbi tényállítás nem ismeretéből fakad: az úgynevezett „barbár” népe­ket hajlamosak vagyunk valamiféle vad, emberevő hordaként látni (elég, ha a vandál szó közkeletű jelentésére gondolunk), ho­l­ott közülük számosan az együttélés időszaka alatt nemcsak a római nyelvet és kultúrát sajátították el, hanem a birodalom

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta