Az afrikai, közel-keleti és ázsiai bevándorlók Európába áramló tömegei láttán felvetődik a kérdés: milyen párhuzamok vonhatók a késő Római Birodalom és az EU migrációs politikája között?
Egyáltalán beszélhetünk-e az ókori és a mai események között bármiféle hasonlóságról? Mielőtt a kérdésre megpróbálnánk választ adni, semlegesítenünk kell néhány történelmi tévhitet, továbbá jó pár, végletekig leegyszerűsített, sztereotip nézetet a Római Birodalom és a „barbárok” viszonyát illetően.
Kezdjük talán a leggyakoribb sztereotípiával: „a Római Birodalmat a barbár népek beözönlése döntötte meg”. Először is pontosítanunk kell: a barbár népek beözönlése az 5. században legfőképpen a Nyugatrómai Birodalmat érintette, a Keletrómai Birodalom (vagyis Bizánc) egészen 1453-ig fennállt, amikor az oszmán törökök elfoglalták Konstantinápolyt. Másodszor: ezen barbár népek közül nem is egy már több mint száz éve Róma fennhatósága alatt állt, vagy legalábbis a birodalom szövetségi rendszeréhez tartozott. A harmadik félreértés az előbbi tényállítás nem ismeretéből fakad: az úgynevezett „barbár” népeket hajlamosak vagyunk valamiféle vad, emberevő hordaként látni (elég, ha a vandál szó közkeletű jelentésére gondolunk), holott közülük számosan az együttélés időszaka alatt nemcsak a római nyelvet és kultúrát sajátították el, hanem a birodalom
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
