A címként választott idézet valójában két idézet – egy korszakból, de két szerzőtől. Az egyik keletről, a másik nyugatról. Mind a két szöveget a 11. században jegyezték le, de mind a kettő 10. századi hírforrásra mutat vissza.
A „szemrevaló, szép külsejű” jelzők Gardízitól, a perzsául alkotó muszlim történetírótól maradtak ránk, aki viszont al-Dzsajhánitól, a 10. század első felében munkálkodó bokharai tudóstól vette értesüléseit.
A magyarok műveletlenségére Ekkehard, a Sankt Gallen-i bencés monostor történetíró szerzetese tett utalást, de a kritika nem az egész népre érvényes, hanem azokra a harcosokra, akiknek 926. május 2-ai látogatása felejthetetlen nyomot hagyott a mai Svájc területén álló monostor lakóiban.
Ha vissza akarnánk fejteni az információk fonalát az eredetig, hamar be kellene látnunk: ez a fonal még jóval azelőtt a semmibe vész, hogy eljutnánk a magyarok közé. A 9–10. századi magyarokról nem maradt fenn egykorú, belső keletkezésű, írott forrás. Kizárólag olyan, eltérő kultúrájú szerzők (muszlim földrajzi írók, bizánci császárok, nyugat-európai klerikusok) negnyilatkozásaiból ismerjük őket, akik nem jártak a magyar hátországban, akár az Etelközben, akár a Kárpát-medencében. Pedig ez a „hátország” mozgásban volt a 9. század második felében, amely mozgás révén egy, a sztyeppeinél zártabb közép-európai térbe költözött a Magyar Nagyfejedelemség népe. De
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
