A címben szereplő három szám Magyarország alighanem legismertebb temetői parcelláit jelöli, amelyek 1989-ben e parcellák képzeletbeli hierarchiájában a legutolsó helyekről a legelsőkre kerültek, és amelyekről mindenki hallott, aki érdeklődik 20. századi történelmünk iránt. A Rákoskeresztúri temető északkeleti szegletének teljes története azonban mind a mai napig feltáratlan.
Nemcsak a három parcella történetének feltárása, hanem már a temető releváns megnevezése sem könnyű. A szakirodalomban általában Rákoskeresztúri temetőként szerepel, ami nyilvánvalóan pontatlan, mivel a temető Kőbányán található („Kőbányai” temetőnek azonban néhány régi, kuriózumként kezelendő újságcikk kivételével sehol sem nevezik). A másik gyakori elnevezése Új köztemető (a temetkezési intézet szóhasználatában „Újköztemető”), ami igencsak félrevezető, mivel Budapest legrégebbi folyamatosan működő temetőjéről van szó: 1886-ban nyitották meg, kora alapján tehát „patinásabb” a Farkasréti vagy az Óbudai temetőnél is. Elég azonban röviden körülnézni a temetőben ahhoz, hogy megállapíthassuk: egy
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.