2005. április 8. – Szent II. János Pál pápa temetése

Szent II. János Pál pápa Karol Józef Wojtyła néven született 1920. május 18-án Lengyelországban, a Krakkótól 50 kilométerre fekvő Wadowicében. Mindössze 9 éves volt, amikor édesanyját elveszítette, majd korán teljes árvaságra jutott: 1932-ben bátyja, 1941-ben édesapja halt meg. A Molotov–Ribbentrop-paktum következtében a náci Németország és a kommunista Szovjetunió felosztotta egymás között szülőhazáját, Lengyelországot. A náci megszállás következtében 1939-ben bezárták azt a Krakkói Egyetemet is, ahová Karol egy évvel korábban beiratkozott. Megtapasztalta mindkét totalitárius rendszer egyházüldözését. 1942-ben az illegalitásba kényszerült krakkói szemináriumban kezdte meg tanulmányait. A lengyelek identitását erősítette a hit mellett a nemzeti kultúra is, Karol tagja volt egy, a darabjaival a passzív ellenállást hirdető földalatti színháznak is. Amikor 1946-ban Krakkóban pappá szentelték, akkor Lengyelország már a szovjet érdekszféra része volt. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érsek-metropolitája lett, 1967-ben pedig VI. Pál pápa bíborossá nevezte ki.

1978-ban, a „három pápa évében”, amikor a VI. Pált követő I. János Pál 33 nap után elhunyt, október 16-án sokak meglepetésére az alig ismert Karol Wojtyłát választották meg a katolikus egyház fejének. Székfoglaló szentmiséjében hangzott el a vasfüggönytől keletre található kommunista világ népeinek különösen sokat jelentő „Ne féljetek!” felszólítás. II. János Pál 455 év óta az első nem olasz egyházfő volt, közel 27 évig tartó pápasága az egyik leghosszabbnak számít az emberiség történetében. Pontifikátusa alatt megerősödött a más vallásokkal való párbeszéd. Ő volt az első egyházfő, aki ellátogatott egy zsinagógába 1986-ban. A világvallások vezetői többször is találkoztak Assisiben, hogy együtt imádkozzanak a békéért. II. János Pál imáival, látogatásaival jelentősen hozzájárult a kelet-európai kommunista diktatúrák bukásához. 

A fiatalok pápája is volt, az általa meghirdetett ifjúsági világnapokon 19 alkalommal találkozott fiatalok millióival. Az első szláv pápa szociális érzékenysége is kiemelendő: sosem feledte munkásként szerzett tapasztalatait. A Rerum novarumra (1891) visszautalva elutasította az olyan szerződéseket, amelyek lehetővé teszik a munkások megalázását, kiskorúak foglalkoztatását, a kirívóan rossz munkakörülményeket. A katolicizmus lényege az egyetemesség, ezzel együtt is fontos kiemelni, hogy II. János Pál pápa mindvégig büszkén vállalta lengyel hazája iránti szeretetét. Több mint húsz merényletet kíséreltek meg ellene, a legismertebb az 1981. május 13-i, Ali Ağca által elkövetett merénylet, amit csodával határos módon élt túl. Az egykori NDK titkosszolgálata, a Stasi irattárában fellelt iratok alapján valószínű, hogy a szovjet titkosszolgálat, a KGB rendelte meg a pápa meggyilkolását, a feladattal pedig bolgár ügynököket bízott meg. A bolgárok végül török szélsőségesekkel hajtatták végre a merényletet, köztük a ravaszt meghúzó Ali Ağcával. A pápa felépülése után felkereste a merénylőt a börtönben, és megbocsátott neki. Ağca később keresztény hitre tért.

Egészségi állapota 1993-tól fokozatosan romlott, a Parkinson-kórban szenvedő II. János Pál 2005. április 2-án hunyt el. Április 8-i temetésén a római Szent Péter téren holttestét ciprusfából készült, egyszerű koporsóba helyezték, amelyet csak egy kereszt és egy M betű díszített, utalva II. János Pál pápai címerére. A teret reggel 7 órakor nyitották meg a zarándokok előtt, akik már éjjel megkezdték a sorban állást. A bazilika előtt a nem katolikus keresztények és a többi vallás képviselői (közöttük a nyugalmazott római főrabbi, illetve muzulmán, buddhista és szikh küldöttségek) is elbúcsúztak az ökumené pápájától. 10 óra után Marini érsek vezetésével vonult ki a bazilikából a pápa koporsóját kísérő körmenet, amelyet a teret megtöltő több százezres hívősereg nagy tapsa fogadott. A bazilika főbejáratát díszítő faliszőnyeg a feltámadt Krisztust ábrázolta. A hívek a szertartás során többször is skandálták: „santo, santo” – szent, szent –, mint ahogy feliratokon hirdették kívánságukat: „subito santo” – azaz II. János Pált avassák azonnal szentté. Utódja, XVI. Benedek pápa 2011-ben avatta őt boldoggá, és ünnepét október 22. napjára jelölte ki. 2013-ban a ma is hivatalban lévő Ferenc pápa aláírta a szentté avatáshoz szükséges dokumentumot, majd 2014. április 27-én, az Isteni Irgalmasság vasárnapján szentté avatta II. János Pál pápát.