Az 1956-os emlékmű mint műtípus 1989-től jelenik meg a magyarországi köztereken. Ezt megelőzően ilyen tartalmú emlékmű nyilvános felállítása politikai okok miatt kizárt volt, illetve fordított előjellel, mint az ellenforradalom áldozatainak emlékműve öltött testet. Ezeket az emlékműveket a rendszerváltozás után a legtöbb helyen – mint önkényuralmi jelképeket – eltávolították. A központi emlékmű, a Köztársaság téri „halálba rogyó” brutális kolosszus, Kalló Viktor 1960-as alkotása, ma a budatétényi szoborskanzenben áll. Elbontatlan hatalmas talapzata foghíjként tátong a Köztársaság téren, szomszédságában az 1991-ben lerakott – és azóta elfelejtett – Megbékélés emlékmű alapkövével.
Már 1956-ban is állítottak több vidéki városban az elesetteknek emlékművet, a forradalom leverése miatt azonban ezek tiszavirág-életűnek bizonyultak. Az első emlékművet Baján állították Pátzay Pál ledöntött Sztálin-szobra helyén a Déri kertben. A forradalom első szoboremlékművét Keszthely Fő terén állították fel 1956. november 1-jén. A gipszszobrot – melynek bronzba öntését későbbre tervezték – egyetlen nap alatt készítette el egy amatőr szobrász, Marinkay István. A zászlóvivő, harcba induló fiatal felkelő figurája ötméteres téglatalapzaton állt, előtte egy kisebb talapzaton emlékmécses és emléktábla volt elhelyezve a következő felirattal:
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
