„Virtuális Magyarország.” Kovács Imre használta ezt a kifejezést a második világháború utáni emigrációs sokadalom politizáló közösségére. Felfogásuk sokszínűsége, ebből eredő megosztottságuk ellenére mintegy a „magyar nemzet külföldön” entitásnak tételezték önmagukat. Másfél évtizeden át, az 1960-as évek első harmadáig – belső civódásaik ellenére – ennek megfelelően vizionálták esetleges hazatérésüket, amint történt az egy évszázaddal korábban az 1849-es emigrációval az 1860-as években. E történelmi analógiából kiindulva vázolunk fel egy alternatív második világháború utáni „virtuális Magyarországot”, azzal az eltéréssel, hogy az ún. 1947-es emigráció – „és ami utána következett” – már el sem indult az Óperencián túlra.
A céhbeli történetírás művelői körében kiközösítéssel járó eretnekség a „mi lett volna ha” ingoványára merészkedni. Holott a történelem alakulásának alkalmankénti kétértelműsége – akár forrásokra támaszkodva – megengedi, illetve kínálja a história margójára került alternatívák továbbgondolását. Legyen elég itt János érsek elhíresült mondatára utalni az Árpád-házi magyar királydrámák korából: „a királynőt megölni nem kell félnetek jó lesz …” De hozható pró és kontra példa kontinensünk modernkori történetéből is. Az európai integráció
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
