Az 1938-ban elért hatalmas magyar labdarúgósikerre méltatlanul kevés figyelem irányul. Pedig Zsengellérék vb-döntős eredményét azóta sem múlta felül egyetlen nemzeti tizenegyünk sem. Az „Aranycsapat” 1954-ben hasonlóképp ezüstérmet szerzett a svájci világbajnokságon, így az alig 16 évvel korábban döntőző válogatottunkat is méltán tekinthetjük aranycsapatnak. A ’38-as gárda azonban ugyanúgy vert seregként élte meg a ma már elérhetetlen messzeségben lévő 2. helyet, mint az ’54-es, és ugyanúgy nem játszott soha többé ugyanabban az összeállításban. A legenda szerint Mussolini fiainak politikai okokból kellett győzniük, miként majd a ’66-os angliai világbajnokságon is – a néphit szerint – politikai okokból kellett átengedni a győzelmet a szövetséges Szovjetuniónak.
A franciák rengeteget adtak a futballvilágnak. Jules Rimet, a FIFA akkori elnöke oroszlánszerepet vállalt a húszas–harmincas évek fordulóján az első világbajnokság kiírásában, az ő nevét kapta később a trófea. Régi harcostársát, Henry Delaunay-t tartják az Európa-bajnokság szülőatyjának, noha az első selejtezőt csak három évvel a halála után játszotta a magyar és a szovjet válogatott. Gabriel Hanot és a L’Équipe szerkesztősége hozta létre a Bajnokcsapatok Európa-kupáját, majd alapította meg a mindmáig legnagyobb tekintéllyel bíró egyéni díjat, az Aranylabdát.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
