A magyar politikai vezetés számára a revízió kérdése 1938-ra a korábbinál is nagyobb hangsúlyt kapott. Részben a térségben kialakuló nemzetközi feszültségek – Németországnak a status quo megváltoztatására irányuló egyre aktívabb fellépése, illetve a Csehszlovákiában tapasztalható belső bizonytalanság, a szudétanémet és a szlovák kérdés kiéleződése – közelebb hozták a magyar területi követelések nyílt diplomáciai felvetésének lehetőségét. Másrészt a revízió napirendre kerülése legitimációs célokat, a belpolitikai stabilitás megszilárdítását is szolgálta a megerősödő radikális törekvésekkel, szélsőjobboldali tényezőkkel szemben, melyek már nemcsak a kormány mérsékelt politikai irányvonalát kritizálták egyre hangosabban, hanem a fennálló alkotmányos parlamenti berendezkedés alapjait is megkérdőjelezték.
Az 1938 márciusában végrehajtott Anschluss, Ausztria Németországgal történő egyesítése csak tovább erősítette mindkét szempontot. Az esemény kapcsán a magyar politikai reakciók – köztük a társadalom megnyugtatását célzó kormányzói rádióbeszéd – a magyar törekvések Németországgal való együttműködésben történő megvalósítását, illetve a hazai szélsőséges erők fellépésének elutasítását hangsúlyozták. Az Anschluss legfontosabb külpolitikai tanulsága az volt, hogy bár a versailles-i békehatározatok egyértelműen
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
