A magyar történelmi emlékezetben a szürke ruhába bújt baka képe szorosan összekapcsolódik az őszirózsás forradalommal és az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlásával. A hátországban maradó fegyelmezetlen katonák egy része már 1918 elejétől nagyban hozzájárult a közbiztonság teljes megszűnéséhez, míg mások, belépve a különböző karhatalmi egységekbe, döntően elősegítették a rend véres eszközökkel történő helyreállítását.
A katonáknak az utolsó háborús év és az őszirózsás forradalom alatt betöltött szerepéről az elmúlt majdnem egy évszázadban nagyon eltérő értelmezések születtek a magyar történettudományban. A két világháború között megjelent művekben általában azt hangsúlyozták, hogya Károlyi-kormány felelőtlenül szétverte és felbomlasztotta a korábban négy évig hősiesen harcoló hadsereget.
Ezzel szemben az 1945 után hivatkozási alapnak tekintett oktobrista ellenzék és még inkább a kommunista emigráció a katonákban a forradalom egyik fő erejét látta, akik az elöljáróikkal szembeni fellépéseikkel a radikális változások motorját jelentették. Mindkét megközelítésben közös, hogy a hadseregben szolgálók viselkedését egy politikai-ideológiai keretben próbálta meg értelmezni, és viszonylag kevés figyelmet fordított a katonák mindennapi tapasztalatainak bemutatására.
Az első világháborúban harcoló hadseregek fegyelmének kérdéséről az elmúlt néhány évtizedben számtalan új publikáció látott napvilágot. A legtöbb megjelent írás a katonai fegyelemsértés két formáját, az egyénit és a csoportosat különbözteti meg. Míg az előbbibe a dezertálást, a szolgálati hanyagságot vagy az egyszerű harctéri gyávaságot, addig az utóbbiba egész csapattestek és
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta
