Magyarország és Ausztria 1848–49-es konfliktusát sokan és sokszor próbálták meg egyetlen szóval jellemezni. Az 1849 után megjelent osztrák és orosz munkák a forradalom, lázadás, felkelés (Revolution, Rebellion, Aufstand, Insurrektion) szavakat használták. Az 1849–1867 között Magyarországon magyarul vagy németül megjelent művekben is a forradalom, illetve a Revolution szóval illették az eseményeket; így tett Szilágyi Sándor, de Kemény Zsigmond is Forradalom után című röpiratában bírálta a kossuthi túlzó politikát.
A 19. századi „hivatalos" osztrák munkák a pejoratív forradalom mellett legfeljebb hadjáratok történeteként voltak hajlandók tárgyalni az eseményeket. Jellemző módon azonban csak a téli és nyári hadjárat, tehát az osztrákok számára sikeres két eseménysor szerepelt a címekben; a tavaszi hadjáratot hiába keresnénk közöttük.
De mit is értünk forradalmon? S forradalom volt-e az, ami 1848 márciusában (szűkebb értelemben március 15-én) lezajlott? Tudták-e a résztvevők, hogy forradalmat csináltak; egyáltalán, forradalomnak tekintették-e az eseményeket?
A magyarok és pártolóik függetlenségi háborúról, nemzeti harcról, szabadságharcról írtak, a forradalom szó használatát lehetőleg kerülték. Kivételként említhető Charles Louis Chassin és Irányi Dániel 1859–1860-ban Franciaországban megjelent
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
