rubicon

11 hónap

Román megszállás Békés megyében
20 perc olvasás

A megszállókkal való 11 hónapos együttélés traumatikus élményekkel járt, hiszen Békés a régi Magyarország közepén helyezkedett el, az itt élők az orosz csapatok 1849-es átvonulását leszámítva a 18. század eleje óta nem találkoztak idegen katonasággal. Írásomban a megszállás jellegzetes mozzanatait szeretném sorra venni egészen a kivonulásig. A teljesen kiszolgáltatott helyzetbe került lakosság azonban nemcsak elszenvedője volt a megszállásnak, hanem közvetve – s természetesen nem domináns pozícióból – az események alakítója is. Ha akadtak erős belső kohézióval rendelkező csoportok, ha feltűntek irányító pozícióba előlépő személyiségek, a bajok egy részét enyhíteni lehetett. Hogyan vonhatjuk meg a megszállás mérlegét?

1919 áprilisában Békés me­gye a Tiszántúl más területeivel együtt román megszállás alá került. A kijelölt demarkációs vonalat április 16-án átlépő román csapatok 22-én érték el Békés megyét, április 25-én vonultak be a megyeszékhelyre, Gyulára, 28-án már Szarvasnál jártak. A megye lakossága már a román megszállás előtt súlyos helyzetben volt: az első világháború gazdasági következményei – elsősorban az élelmiszer-rekvirálások – megrendítették a megye népességének anyagi helyzetét. Békés paraszti többségű társadalmából kevés katonaköteles férfit mentettek fel, a háborúban a megye nagy vérveszteséget szenvedett. A román megszállás előestéjén az éppen berendezkedő helyi kommunista hatalmi szervek a lakosság terrorizálásával próbálták hatalmukat megszilárdítani. Áprilisban napirenden voltak a túszszedések. Újabb csapásként ilyen körülmények között foglalták el a megyét a román csapatok.

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval 3 cikket olvashat a Rubicon Online-on.