Az első elnököt kultikus tisztelet övezte hazájában. Egy 1845-ben megjelent életrajz szerzője így áradozott: „Legyen minden gyermek első szava: anya; a második: apa; a harmadik pedig: Washington!” Születésnapja nemzeti ünnep, vezetékneve keresztnév lett, s az Egyesült Államokban tizenkét felsőoktatási intézményt, számtalan községet, megyét, tavat, hegyet és folyót neveztek el róla, valamint egy államot és a szövetségi fővárost.
Virginiai ültetvényes család második fia volt, aki földmérőként dolgozott, s csak bátyja örökségének és házasságának köszönhetően vált módos ültetvényessé. Részt vett a francia gyarmatosítók ellen folytatott harcokban, ennek köszönhette, hogy a függetlenségi háború (1775–1783) kirobbanása után a Kontinentális Kongresszus az amerikai hadsereg főparancsnokává nevezte ki.
Több csatát vesztett el, mint amennyit megnyert, de sohasem adta fel a harcot, és a fosztogatást tiltva sikerült megőriznie a hadserege iránti társadalmi támogatást. Első vereségei után, 1776 végén seregével együtt átkelt a jeges Delaware folyón, s a trentoni és princetoni csatákban aratott győzelmeivel lelket öntött a függetlenség híveibe. Yorktown bevétele (1781) után a brit kormány belátta, hogy nem képes sem döntő győzelmet aratni, sem tartós megszállás alá vonni a lázadók óriási területét.
A legnagyobb szolgálatot azzal tette hazájának, amit nem tett meg. A katonai összeomlás, pénzügyi válság és társadalmi anarchia fenyegetése idején ugyanolyan társadalmi támogatással vehette volna át a hatalmat, mint francia kortársa, Napóleon. Ő azonban személyes fellépésével akadályozta meg 1783.
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta
