rubicon
back-button Vissza
997. február 1.

Géza nagyfejedelem halála

Szerző: Tarján M. Tamás

„Béke veled, Krisztus választottja, megparancsolom, hogy szűnjenek meg gondjaid. Nem néked adatott meg véghezvinni, amit eszedben forgatsz, mert kezedet emberi vér szennyezi be. Tőled származik a születendő fiú, kire az Úr mindezek elrendezését az isteni gondviselés terveinek megfelelően rábízza.” (Részlet Szent István király Nagy legendájából)

997. február 1-jén fejezte be életét Géza nagyfejedelem (ur. 972?-997), az utolsó uralkodó, aki pogány emberként került a magyar törzsszövetség élére. Géza érdemeit tekintve fia, Szent István király (ur. 1000-1038) mellett foglal helyet a nemzeti panteonban, ugyanis okos külpolitikájával, a kereszténység felvételével elévülhetetlen érdemeket szerzett a Magyar Királyság alapjainak lerakásában.

Géza Taksony (ur. 955-972?) és Tonuzoba besenyő fejedelem egyik nőrokonának gyermekeként látta meg a napvilágot, vélhetően a 950. esztendő táján. Feltehetően már édesapja is a törzsszövetség kötelékeinek szorosabbra fűzésén munkálkodott, fiát ugyanis az erdélyi gyula leányával, Sarolttal házasította össze. Géza 972 táján, sorsfordító időkben szerezte meg a főhatalmat, ugyanis a nomádállam a nyugati kalandozások beszüntetése után a 970-es arkadiopoliszi vereséggel a Bizánc elleni hadjáratokkal is kénytelen volt felhagyni. Ennél sokkal súlyosabb körülmény volt azonban, hogy a magyarok legfőbb szövetségese, a bolgár cár országa az ellentámadásba lendülő Tzimiszkész János bizánci császár (ur. 969-976) uralma alá került, vagyis a sokadik reneszánszát élő birodalom a törzsszövetség szomszédságába került.

Ezzel egy időben a Német-Római Birodalmat 962-ben megalapító I. Ottó (ur. 936-973) igyekezett jó viszonyt kiépíteni a „másik császársággal”, amit 972-ben a későbbi II. Ottó (ur. 973-983) és Theophanu hercegnő házassága pecsételt meg. Bár a történészek vitatkoznak azon, hogy ez a szövetség milyen mértékben szigetelte el Magyarországot, és mennyiben jelentett reális veszélyt, az mindenesetre valószínűsíthető, hogy a főhatalmat 972 körül megszerző Gézában megerősítette azt a szándékot, hogy csatlakoznia kell a keresztény uralkodók családjához, és elsősorban Rómával kell keresnie az együttműködést.

Ez a felismerés logikus magyarázatot ad arra, hogy a 973 húsvétján tartott nevezetes quedlinburgi birodalmi gyűlésre Európa számos keresztény és pogány uralkodója mellett Géza is menesztett egy 12 előkelőből álló követséget Ottó császárhoz. Ez a delegáció

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.