rubicon
back-button Vissza
1703. május 12.

Rákóczi és Bercsényi kiadja a brezáni kiáltványt

Szerző: Tarján M. Tamás

„…minden rendű igaz magyarokat hazafiuságokra intjük, kénszerítjük s kérjük, hogy az mint már Isten némelyeknek szíveket az hazáért felgerjesztette s egybenhozta: úgy ki-ki édes hazája s nemzete, szabadsága mellett az Isten s törvényünk ellen képtelenül hatalmaskodó, zaklató, portióztató, adóztató, nemesi szabadságunkat rongáló, igaz régi törvényeinket, jussainkat megvető, jószágainkat hatalmasan foglaló és fogyató, becsületünket tapodó, sónkat, kenyerünket elvevő s életünken uralkodó s kegyetlenkedő birodalom ellen fogjon fegyvert…” (Részlet a brezáni kiáltvány szövegéből)

1703. május 12-én adta ki II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós gróf a brezáni kiáltványt, melyben a Habsburg kormányzat törvénysértéseire hivatkozva hadba szólította az ország „nemes és nemtelen” lakóit. A Lengyelországból küldött pátens hatására május 21-én, Tarpán kibontották a kuruc felkelés zászlóit, melynek lángja a dolhai vereség ellenére utóbb egész Magyarországot elborította.

Annak dacára, hogy a Bécs 1683. évi sikertelen ostroma után meginduló Habsburg-török háború Magyarország felszabadítását eredményezte, idővel súlyos ellentét alakult ki I. Lipót (ur. 1657-1705) és magyar alattvalói között. A császár-király mindenekelőtt a nemességgel került konfliktusba, ugyanis az 1687. évi pozsonyi országgyűlésen – ahol a rendek az Aranybullában biztosított ellenállási jogról és a szabad királyválasztásról is lemondtak – tett ígérete dacára abszolutisztikus módszerekkel igyekezett kormányozni: a 17. század utolsó éveire felerősödtek az erőszakos ellenreformációs törekvések, a visszahódított területek birtokviszonyait rendező Neoacquistica Commissio – Újszerzeményi Bizottság – pedig számtalan visszaéléssel tarkítva, a magyar földtulajdonosok számára kedvezőtlen módon végezte munkáját.

A Habsburgok politikájával nem csak a tehetősebbek voltak elégedetlenek, ugyanis a „török világ” végével megszűntek azok a kiskapuk, melyek révén az alsóbb rétegek biztosíthatták boldogulásukat. A végvárrendszer délre tolódásával rengeteg vitéz veszítette el „állását”, és került jobbágyi sorba, ahol sorstársait az addig megszokottnál jóval magasabb adók sújtották. A másfél évtizedes háború hatalmas terhet rótt a birodalomra, aminek jelentős hányadát Lipót Magyarország vállára helyezte: a kivetett adók utóbb a brezáni kiáltványban is megjelentek, annyit azonban el kell mondanunk a Habsburgok

Regisztráljon és olvassa a teljes cikket!

Ingyenes regisztrációval korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunkhoz, és prémium tartalmaink közül 3-at olvashat
a Rubicon Online-on.