A Kossuth család

Az udvardi és kossutfalvi Kossuth család nemessége az Árpád-korba nyúlik vissza. A hagyomány szerint a tatárok elől a turóci várban menedéket lelő IV. Béla király adományozott földet a Turóc folyó partján Gád fia Kossuth. Az erről szóló eredeti adománylevelet azonban Detre zólyomi ispán csellel magához ragadta, ezért Béla király 1263-ban új oklevelet állított ki Kossuth részére, melyet a leszármazottak egy igazolási eljárás alkalmával 1391-ben előmutattak. Ettől kezdve, ha nem is minden ízében bizonyítottan, de levezethető a család leszármazása.

A család egyik tagja, Kossuth Miklós turóci alkapitány lett. Az ő unokája – szintén Miklós – kapott 1479-ben Mátyás királytól címereslevelet. Ez az ága a családnak ugyan kihalt, de a címert és a nemesi előjogokat a család másik ága továbbra is használta. A 18. század közepéig-végéig valamennyi nemzedék Turóc megyei kicsiny birtokain élt, részben a szlovák nyelvet használva a tudományos és hivatalos érvényű latin mellett.

A családtagok nevét egy-egy osztálylevél, vagyonmegosztási irat, végrendelet rögzítette, anyakönyves adatok, sajnos nem maradtak fenn. A későbbi kormányzó-elnök nagyapjáról, Kossuth Pálról – aki Turóc megye táblabírája volt – is csak annyit tudunk, hogy 1791-ben még élt, s felesége, Beniczky Zsuzsanna szintén Turóc megyei középnemesi családból származott. Középső fiúk, László Kossuton született 1763-ben. Onnan került iskolái elvégzése után rokonához, idősebb Kossuth Lászlóhoz Zemplén megyébe, aki ott főszolgabíró volt.

A meszlényi Meszlény, később Meszlényi család Vas megyéből származott el Fejér megyébe. A középnemesi rétegnek valamivel előkelőbb ágát képviselték, mint a Kossuthok, előnyösebb házasságokat kötöttek a 18. század folyamán. A konzervatív-katolikus családból kitűnt Meszlényi Rudolf, a reformkori Fejér megyei liberális ellenzék korán elhunyt vezetője, aki Kossuth Lajos húgát, Zsuzsannát vette feleségül. E családi kapcsolat révén lett Meszlényi Rudolf húga, Teréz magányos ifjúság után, harminc esztendős korában az akkor harmincnyolc éves Kossuth Lajos felesége.

II. József, a „kalapos király” uralkodásának utolsó éveiben Kossuth apja megyei hivatali állást kapott. Később ügyvédi pályára lépett, így lett a gróf Andrássy család, a gróf Török család és mások ügyvédje. Az ifjú Kossuth László az olaszliszkai postamester leányát, Wéber Karolinát vette feleségül, s ebből a házasságból született Kossuth Lajos és négy leánytestvére.

Wéber Karolina apja – Kossuth Lajos anyai nagyapja – is nemesember volt, eperjesi evangélikus családból származott. Mint kiszolgált katona kapta meg az olaszliszkai