A magyar közgondolkodás a „turáni” jelzőt vagy a turanizmus fogalmát – vérmérséklettől függően – kedves vagy veszélyes óságnak tartja. Riasztóan hat akkor, ha politikai fogalomként jelenik meg. Pedig a századfordulón – nem utolsósorban a Nyugat-Európában is virágzó orientalizmus ösztönzésére, illetve a különböző „pán” (pángermán, pánamerikai, pánszláv) mozgalmak hatására – egyfajta sajátos magyar imperializmust képzeltek el, amelynek természetes terepe lehetne a Balkán és a Közel-Kelet. A vérmesebbek azonban nemcsak kulturális és gazdasági előrenyomulásról álmodoztak, hanem úgy tekintettek a magyarságra, mint a Japántól Európáig élő, hatszázmillió emberből álló „turáni lándzsa Európába fúródó hegyére”. Az eszme hívei között nemcsak politikusok, fantaszták voltak, hanem számos tudóst is találunk köztük, nem utolsósorban földrajzkutatókat.
A
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta