Trónharcok Mátyás halála után

A középkor embere „zavaros időknek” nevezte azokat a hosszabb-rövidebb időszakokat, amikor – a központi hatalom megroppanása, vagyis általában az uralkodó halála miatt – a megszokott békés állapotokat országos szinten belharcok, helyi szinten erőszakos magánakciók váltották fel. Ez történt Mátyás király 1490. április 6-án bekövetkezett halála után is. A halálhír Bécsből elindulva szélsebesen járta be az országot, és akik hajlamosak voltak arra, hogy „a zavarosban halásszanak”, és ehhez némi fegyveres erővel is rendelkeztek, azonnal mozgásba lendültek. 

A távoli Pozsega megyében például egy végvári harcokban edződött társaság már április 13-án ostrom alá vette egyik ellenfele várát, és az erősségben időző birtokos család nőtagjait fogságba ejtette. Vállalkozásuk nem volt túl kockázatos, hiszen az a tény, hogy Mátyás nem hagyott hátra törvényes örököst, mindenki számára egyértelművé tette, hogy háborús idők jönnek, ahol az efféle tetteket kivizsgáló bíróságok vagy nem üléseznek, vagy lehetetlenség érvényt szerezni döntéseiknek, tapasztalt katonákra viszont nagy szükség mutatkozik. A Pozsegában önkényeskedő kalandorok később csatlakoztak is az egyik trónkövetelőhöz, aki bizonyára nem kérdezősködött korábbi tevékenységük felől. 

Az ország számos részén történtek e napokban hasonló incidensek, vagyis az erőszak fellángolásával kezdetüket vették a „zavaros idők”. E helyzetben a néhai Mátyás megítélése – mai szóval „népszerűségi indexe” – hetek alatt látványos változáson ment át: a korszak híres történetírója, Antonio Bonfini meg is jegyezte, hogy a társadalom csaknem minden rétege, amely régóta nyögte a hódító király zsarnokinak tűnő uralmát, most visszasírta azt, mert akkor legalább béke volt. Ám a helyzet rendeződésére még közel két évet kellett várniuk. Ez az eseménydús időszak, amelyet a néhai kiváló történész, Kubinyi András teljes joggal nevezett két sorsdöntő esztendőnek, két szakaszra osztható: a Mátyás halálától az új király szeptemberi megkoronázásáig tartó interregnumra (király nélküli időszakra), valamint az 1492 elején lezáruló trónharcokra.