Tisza István és a háborús felelősség kérdése

Az el­ső vi­lág­há­bo­rú cen­te­ná­riu­ma a köz­vé­le­mény és a tör­té­né­szek fi­gyel­mét is er­re az ese­mény­re irá­nyít­ja: ki­vá­ló al­ka­lom ez a már ren­de­zett­nek vélt kér­dé­sek is­mé­telt fel­ve­té­sé­hez, ré­gi dol­gaink új­raér­té­kelé­sé­hez. Eb­be a kör­be tar­to­zik Ma­gyaror­szá­gon a ko­ra­be­li ha­tal­mi elit, a ma­gyar kor­mány há­bo­rús fe­le­lős­sé­gé­nek kér­dé­se. Ennek azért van az in­do­kolt­nál jó­val na­gyobb sú­lya, mert ez az el­múlt egy év­szá­zad­ban erő­sen át­po­li­ti­zált üggyé vált, nem utol­só­sor­ban azért, mert a tria­no­ni bé­ke­szer­ző­dés egyér­tel­műen meg­ál­la­pí­tot­ta Ma­gyaror­szág há­bo­rús fe­le­lős­sé­gét, és rész­ben er­re ala­poz­va, eb­ből ve­zette le a Ma­gyaror­szág­gal alá­írt bé­ke­szer­ző­dés tar­tal­mát. 

Ért­he­tő mó­don a két vi­lág­há­bo­rú kö­zött a tria­no­ni szer­ző­dés re­ví­zió­ját kül­po­li­ti­kai cél­nak te­kin­tő kor­má­nyok – és a tan­köny­ve­ket író tör­té­né­szek – min­dent el­kö­vet­tek a ma­gyar há­bo­rús fe­le­lős­ség tel­jes ta­ga­dá­sa és en­nek pro­pa­gá­lá­sa ér­de­ké­ben. A szov­jet meg­szál­lás után for­dult a koc­ka, és a kom­mu­nis­ta tör­té­net­írás a job­bágy­ság és a mun­kás­ság osz­tály­har­cos el­nyo­má­sa és szá­mos más kreált bűn mel­lé az el­ső (és má­so­dik) vi­lág­há­bo­rú fe­le­lős­sé­gét is a ma­gyar tör­té­nel­mi elit, a gró­fok, bá­rók, dzsent­rik és pol­gá­rok nya­ká­ba varr­ta, or­szág-vi­lág előtt, a tan­köny­vek ha­sáb­jain is dek­la­rál­va a ma­gyar mi­nisz­ter­el­nök, gróf Ti­sza Ist­ván sze­mé­lyes fe­le­lős­sé­gét a vi­lág­há­bo­rú ki­rob­ban­tá­sá­ban. 

Hosszú idő el­tel­té­vel a szak­sze­rű tör­té­ne­ti ku­ta­tás a kül­föl­di tör­té­né­szek ered­mé­nyei­re is te­kin­tet­tel ese­ten­ként már a rend­szer­vál­tás előt­ti évek­ben is ké­pes volt reá­lis ké­pet fes­te­ni 1914 nya­rá­nak ese­mé­nyei­ről, 1990 után pe­dig a szak­mai köz­vé­le­mény a leg­kü­lön­fé­lébb pers­pek­tí­vá­jú ha­zai és nem­zet­kö­zi iro­dal­mat ve­het­te kéz­be. A szé­le­sebb tár­sa­dal­mi nyil­vá­nos­ság szá­má­ra azon­ban nap­jain­kig is meg­ha­tá­ro­zóak ma­rad­tak a ko­ráb­bi év­ti­ze­dek po­li­ti­kai kli­séi. Ér­de­mes te­hát ki­hasz­nál­ni az al­kal­mat és is­mé­tel­ten meg­vizs­gál­ni a ma­gyar kor­mány há­bo­rús fe­le­lős­sé­gé­nek kér­dé­sét.