Szélsőjobboldali mozgalmak a Dél-Alföldön

1919-ben az el­len­for­ra­dal­mi ál­lam meg­szü­le­té­sé­nek gon­do­la­ta Sze­ged­hez kö­tő­dik. A Dél-Al­föl­dön a 20-as évek­ben is je­len­tős te­ret fog­lalt a jobb­ol­da­li ra­di­ka­liz­mus. A gaz­da­sá­gi vál­ság ide­jén új­ból ak­ti­vi­zá­lód­tak a ko­ráb­ban vissza­szo­ru­ló szél­ső­jobb­ol­da­li cso­por­tok, a vá­ro­sok­ban nyil­vá­nos te­vé­keny­sé­get foly­tat­tak, mellyel szem­ben a tár­sa­da­lom tör­vé­nyes esz­kö­zök­kel vé­de­ke­zett. Bo­nyo­lul­tabb volt a hely­zet a fal­vak­ban és a ta­nya­vi­lág­ban, mert az ag­rár­sze­gény­ség kö­ré­ben hal­ló fü­lek­re ta­lált a szo­ciá­lis de­ma­gó­giá­ra épü­lő pro­pa­gan­da. Míg a vá­ro­si hi­va­ta­los po­li­ti­ká­ban a szél­ső­jobb je­len­lé­te mind­vé­gig mar­gi­ná­lis ma­radt, a ta­nyai né­pes­ség nagy szám­ban vált a ra­di­ká­lis re­to­ri­ka tá­mo­ga­tó­já­vá. Azon­ban a szél­ső­jobb­ol­dal sem ek­kor, sem ké­sőbb nem tud­ta meg­sze­rez­ni a po­li­ti­kai ha­tal­mat a Dél-Al­föl­dön, jól­le­het ar­ra nyíl­tan tö­re­ke­dett.