Széchenyi Istvánnak, a gazdasági-társadalmi modernizáció legnagyobb hatású kezdeményezőjének és programadójának születési éve (1791) korszakhatárra esik: a magyar történetírás az 1790–1848 közötti évtizedeket hagyományosan a rendiségből a polgári társadalomba való átmenet időszakaként szokta tárgyalni.
A következőkben néhány látószöget kiemelve megkíséreljük elhelyezni Széchenyit, a magánembert a nagy átalakulási folyamat térképén, másképpen fogalmazva a személyes hitelesség kérdésére keresünk válaszokat: magánszemélyként – mentalitásában, életviszonyaiban – mennyit realizált saját modernizációs programjából?
Széchenyi még egy viszonylag stabilnak tűnő rendi és hagyományos társadalomba született bele, és az egyénre nézve ez a két jelző meghatározó következményekkel járt. A rendiségben az egyén egész életútját nagy pontossággal kijelölte, hogy milyen státuszú családba született. A nevelés céltudatosan és kizárólagosan erre az előre tudható szerepre készítette fel a gyermeket. A társadalmi ranglétra alsó fokain volt legerősebb a determináltság, ott ritkán merülhettek fel alternatív jövőképek. Még a rendi piramis felsőbb régióiban – például a birtokos nemességnél – is korlátozottak voltak az egyéni választási lehetőségek. Tágabb határok között ugyan, de egy főnemes gyermekének is viszonylag
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
