Szabadka nevével először viszonylag későn, a 14. század végén találkozunk. A Hunyadi család, majd Török Bálint birtokában lévő település Buda 1541-es eleste után másfél évszázadra a török impérium fennhatósága alá került. Fejlődése Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött meg, a szabad királyi városi rangot 1779-ben kapta meg. Igazi virágzásnak az 1880-as években indult, majd a polgárosodással együtt a 20. század első évtizedében nyerte el mai arculatát. A történelmi Magyarország harmadik legnagyobb városának lendületes fejlődését azonban derékba törte az 1918–1920-as impériumváltás.
Györffy György 1963-ban megjelent, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza című munkájához mellékelt térképén a mai Szabadka területén egy Kér nevű települést tüntetett fel, mellyel kapcsolatban megjegyezte, hogy az a „Kér törzsbeliek települése volt, ahol 1193-ban III. Béla, anyja adományát megújítva, a székesfehérvári ispotályos kereszteseknek adott 3 ekényi földet”.
A Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett szabadkai városháza 1910-ben Divald és Monostory felvételén Régmúlt századokSzabadka első említése ehhez képest viszonylag későre datálódik. A leendő városról először abban a 14. század végéről származó oklevélben olvashatunk, amely Losonczi István macsói bánnak, Bodrog vármegye főispánjának 1391. május 7-i ítélkezését rögzítette a megye tolvajai, gonosztevői fölött. Az itt fennmaradt névjegyzéken
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
