rubicon

Politikai arculat nélkül

Az orosz nemesség a 18. században
5 perc olvasás

Nagy Péter korára az orosz nemességnek két élesen elkülönülő rétege alakult ki: a bojárok és a pomescsikok csoportja. Míg a bojár nagybirtoka, a votcsina örökletes volt és katonai szolgálat nem terhelte, addig a pomescsik nem örökíthette szabadon a birtokát, hiszen katonai szolgálattal járt. Péter reformjai a nemességet is érintették: 1714-ben kiadott rendeletével lehetővé tette a pomescsikok birtokának örökítését. Lényeges különbséget szüntetett meg azzal a rendelettel is, mely kimondta, hogy a nagybirtokot csak egy tagban lehet örökül hagyni, a nemes többi fiának állami szolgálatot kell vállalnia. Péter arra is kötelezte a nemesi csemetéket, hogy tanuljanak. Katonai főiskolákat hozott létre, külföldi egyetemekre küldött ifjakat, s ha hazatértek, személyesen vizsgáztatta őket. (Nem mind tért haza.)

A tanulást, a szolgálatot meg a többi kötelezettséget a nemesség nehezen viselte. Panaszkodtak is miattuk eleget egymás között, hiszen olyan politikai fórum, amelyen megnyilvánulhattak volna, nem létezett. A Pétert követő cárok igyekeztek bizonyos könnyítéseket adni. 1730-ban megszűnt az egyági öröklés kötelezettsége. Igaz, addig se tartották be, valamilyen módon megkerülték. Ugyanakkor végleg eltörölték a két réteg közti különbséget a birtok tekintetében, amely ezzel teljesen szabad lett. 1731-ben nemesi hadtestet hoztak létre azon nemesi ifjak számára, akik a katonai szolgálatot választották. Eredetileg a szolgálat életfogytiglan tartott, 1736-ban azonban időtartamát 25 évre csökkentették. Minthogy a szolgálat megkezdésének nem volt korhatára, a gyerekek már 5-6 éves korukban bekerülhettek a hadtestbe, így harminc-egynéhány éves korukra már teljesíthették a szolgálati időt, és visszavonulhattak birtokukra.

A nemesi földbirtoklás kizárólagosságát két rendelet szolgálta. 1730-ban megtiltották, hogy a parasztok földtulajdonnal rendelkezzenek, s ahol – például a távoli északi területeken – ez előfordult, fél éven belül kötelesek voltak eladni. 1746-ban Erzsébet császárnő a kereskedőknek és az ún. vegyesrendűeknek is megtiltotta a földtulajdont. A nemesek szolgálati kötelezettségét III. Péter nagylelkű gesztussal megszüntette. Felesége, II. Katalin, aki katonai puccsal szerezte meg a hatalmat, először nem hagyta jóvá a rendeletet, de hamarosan, még abban az évben maga is ilyen értelmű rendeletet adott ki. A „szabadság”, ahogy hívták, igen népszerűvé tette Katalint a nemesek körében.

Katalin még tovább ment a nemesek iránti előzékenységben. 1785. április 21-én kiadta az ún. nemesi kiváltságlevelet. Ez mintegy összegzése és egyúttal továbbvitele volt az addigi kiváltságoknak. Rendezte a

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta