Szent István az önálló feudális magyar királyság megalapításával párhuzamosan új, az országban addig ismeretlen intézményeket vezetett be. A világi és az egyházi közigazgatás megszervezése, a törvények első írásba foglalása mellett az ő nevéhez fűződik a pénzverés megindítása is. A nyugat-európai denárrendszerhez kapcsolódva, a korabeli Európa egyedüli pénznemét, az ezüstből készült denárt verette. Kiváló minőségű, mondhatni színezüstből készült pénzei komoly hírnevet vívtak ki maguknak a nemzetközi pénzforgalomban is. Közvetlen utódai alatt nem történt alapvető változás a pénzverés tekintetében, viszont a század vége felé már mutatkozni kezdtek a későbbi súlyos pénzromlás első jelei.
Árpád-kori pénzverésA 11. század második felétől kezdték alkalmazni uralkodóink a periodikus pénzújítás rendszerét, amely rövid megszakításokkal lényegében Mátyás pénzreformjáig érvényben volt. Ennek értelmében az uralkodó meghatározott időközönként – a 13. század elejétől bizonyíthatóan évente – új pénzt bocsátott ki, amelyre az előző évit bizonyos illetéklevonás mellett be kellett váltani. Ezt a váltási különbséget nevezték a „kamara hasznának” (lucrum camerae), amely középkori uralkodóink egyik legjelentősebb bevételi forrását
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.