Bár a hadüzenet nélküli japán támadás megdöbbentette az amerikai népet, sőt a washingtoni politikusok többségét is felkészületlenül érte, az amerikai külügyminiszter már öt héttel korábban figyelmeztette a haditengerészet vezetőit: a távol-keleti válságot a szokásos diplomáciai eszközökkel aligha lehet megoldani. A nemzetközi eseményeket éles szemmel figyelők számára ugyanis nem volt kétséges, hogy Hitler ázsiai szövetségese előbb-utóbb újabb területi hódításokba kezd. Az előzmények fényében csak a japán „menetrend” tűnhetett kérdésesnek.
Az események hátterének vizsgálatakor nem szabad elfeledkezni arról a tényről, hogy amikor Németország 1939. szeptember 1-jén támadást indított Lengyelország ellen, a Távol-Keleten – kisebb-nagyobb megszakításokkal – már nyolc éve dörögtek a fegyverek. A kontinens legerősebb katonai hatalmává vált Japán 1931-ben elragadta a belső ellentétektől szabdalt Kínától Mandzsúriát. A nyersanyagokban szegény, ám dinamikusan fejlődő szigetország vezető köreinek céljait világosan megfogalmazta az ún. Tanaka-memorandum: ha Japán nem akar a többi nagyhatalom mögött lemaradni, akkor terjeszkednie kell.
VillámháborúA terjeszkedés első célpontja Kína volt. A fasizálódó Japán ideológusai a harmincas évek közepétől
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
