rubicon

Pártok és szellemi áramlatok Franciaországban

17 perc olvasás

A II. vi­lág­há­bo­rú után a fran­cia po­li­ti­kai éle­tet a IV. Köz­tár­sa­ság kont­rol­lál­ha­tat­lan mul­ti­par­tiz­mu­sa, a hat­va­nas évek kö­ze­pé­től a jobb­ol­da­li és balol­da­li pár­tok bi­po­la­ri­zá­ló­dá­sa, majd a het­ve­nes évek­től a „két­pó­lu­sú párt­négy­szög egy-egy do­mi­náns párt­tal” kons­tel­lá­ció kiala­ku­lá­sa jel­le­mez­te: szo­cia­lis­ták és kom­mu­nis­ták a ba­lol­da­lon, gis­car­di­s­ták és chi­ra­c­i­sták a job­bol­da­lon. Ezt a négy­szö­get kezd­ték fe­sze­get­ni a nyolc­va­nas évek­től kö­zép­bal­ról a Zöl­dek, szél­ső­jobb­ról a Nem­ze­ti Front.

Ra­di­ká­li­sok

A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú vé­gén a leg­kü­lön­bö­zőbb po­li­ti­kai erők tet­ték fe­le­lős­sé az 1940-es ve­re­sé­gért és a kol­la­bo­ráns Vi­chy-rend­szer lét­re­jöt­téért a III. Köz­tár­sa­sá­got. Ily mó­don a III. Köz­tár­sa­ság­gal va­ló tel­jes azo­no­su­lá­sa miatt az egyéb­ként an­ti­mar­xis­ta és a la­i­ci­tás el­vét vé­del­me­ző Ra­di­ká­lis Párt is egy idő­re diszk­re­di­tá­ló­dott. Mindazonál­tal a „tri­par­tiz­mus” fel­bom­lá­sa, ami a kom­mu­nis­ták­nak a kor­mány­ból va­ló ki­zá­rá­sát is je­len­tet­te, nagy esélyt adott a ra­di­ká­li­sok­nak, akik a szük­ség­sze­rű „össze­kö­tő ka­pocs” sze­re­pét tölt­het­ték be a ke­resz­tény­de­mok­ra­ták és a szo­cia­lis­ták vagy a ke­resz­tény­de­mok­ra­ták és a mér­sé­kelt li­be­rá­li­sok al­kot­ta koa­lí­ciók­ban. Sőt ez a szerep annyi­ra felér­té­ke­lő­dött, hogy a mi­nisz­ter­ta­nács el­nö­kei­nek több­sé­ge is ra­di­ká­lis po­li­ti­kus lett (H. Qu­eu­il­le, R. Ple­ven, E. Fau­re, P.Mendès-Fran­ce stb.).

A Ra­di­ká­lis Párt – vá­lasz­tói el­vá­rá­sai­nak ele­get té­ve – egy­re in­kább a szo­ciá­lis-gaz­da­sá­gi kon­zer­va­ti­viz­mus irá­nyá­ba to­ló­dott, és 1956-ban há­rom irány­zat­ra osz­lott. A párt ba­lol­da­lát P. Mendès-Fran­ce hí­vei, a „men­dé­zi­sták” fog­lal­ták el, job­bol­da­la H. Qu­eu­il­le kö­ré tö­mö­rült, a jobb­kö­zép ve­ze­tő­je E. Faure volt, s a ra­di­ká­li­sok eme „osz­ta­gai” is hoz­zá­já­rul­tak a IV. Köz­tár­sa­ság mű­kö­dé­si za­va­rai­hoz. 1958-ban a ra­di­ká­li­sok­nak az V.Köz­tár­sa­sá­got lét­re­ho­zó al­kot­mány­re­fe­ren­dum­mal

Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!

Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:

  • Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
  • Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
  • Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta