A történet még 1941 júliusában kezdődött, amikor Sztálin azt javasolta Churchillnek: Nagy-Britannia minél előbb térjen vissza – hadviselő félként – a kontinensre, s ehhez a legalkalmasabb területnek a megszállt Franciaországot tartotta. Szeptember 13-án a szovjet vezető a Balkánt is megemlítette a szóba jöhető helyek között, s egy héttel később – a hadi helyzet romlásával – már azt is örömmel üdvözölte volna, ha szovjet területen kapcsolódik be 25-30 brit hadosztály a német támadók elleni harcba. A brit miniszterelnök kivitelezhetetlennek tartotta ezeket a terveket, bár Vjacseszláv Molotov, a kitartásáról híres szovjet külügyminiszter még hónapokig napirenden tartotta az elképzelést. Nagyobb sikerrel jártak a szovjeteknek az amerikaiakkal Pearl Harbor után folytatott tárgyalásai: Franklin D. Roosevelt 1942 májusában ígéretet tett a Washingtonba látogató Molotovnak egy második európai front megnyitására.
Óriási kockázatA nyugati szövetségesek lényegében már az 1941. december–1942.
Próbálja ki a Rubicon Online-t mindössze 200 Ft-ért, és olvassa a teljes cikket, hirdetések nélkül!
Előfizetőként korlátlan hozzáférést kap minden történelmi tartalmunkhoz:
- A legújabb Rubicon-lapszámok
- Több mint 370 korábbi lapszámunk tartalma
- Rubicon Online rovatok cikkei
- Hirdetésmentes olvasó felület
- Kedvenc cikkek elmentése, könyvjelzők
Az első hónap csak 200 Ft-ba kerül. Próbálja ki!
Már előfizetőnk? Ha már regisztrált a Rubicon Online-on, kattintson ide: BELÉPÉS. Ha még nem rendelkezik felhasználói fiókkal, kattintson ide: REGISZTRÁCIÓ.
