A rólunk szóló történeti téveszmék erdejének egyik legodvasabb fája, ennek ellenére még ma is él, nem dönthetik ki a tudományos cáfolatok viharai. Eszerint őseink nyers húst tettek a nyereg alá, s a lovaglás közben így megpuhult húst derék harcosaink, pásztoraink jóízűen elfogyasztották. Sokáig nem szúrt szemet senkinek, hogy a ló izzadságával átitatott hús iszonyatos bűzt áraszthatott, meg az sem, hogy a nyereg alatt csomóba gyűrődött állítólagos táplálék törte volna a ló hátát, ezért az bizonyosan ledobta volna lovasát. Érdekes, hogy még a józan ítélőképességű, kiváló történész, Pauler Gyula is minden gyanú nélkül írta le ezt a legendát 1900-ban megjelent könyvében. De lássuk, honnan is ered ez az alaptalan téveszme!
Amikor a hunok a 370-es években megjelentek a Római Birodalom határvidékén, élt Rómában egy művelt katonatiszt, Ammianus Marcellinus, aki jeles művet írt kora történetéről, amelyet 393–395 között fejezett be az Örök Városban. Természetes, hogy írt a birodalom ádáz ellenségeiről, a hunokról is, akiket rómaihoz illő módon rettenetesen utált. Meg is írt róluk minden rosszat, iszonyúan barbárnak, mocskosnak, tudatlannak bélyegezvén őket. (Meg sem fordult a fejében, hogy e primitív nép hogyan győzhette le a művelt rómaiakat.) A dologban csak az a furcsa, hogy szerzőnk egyetlen élő hunt sem látott, a leírtakat tehát vagy római háryjánosoktól hallotta, vagy maga találta ki. Nos, ő írja a hunok táplálkozásáról:
„…nyers hússal táplálkoznak, amelyet lovuk hátára, combjaik alá tesznek, s kissé porhanyósra melegítenek.”
Nyeregről ugyan a szövegben nincs szó, de jól tudjuk, hogy már a hunok is a honfoglaló magyarokéhoz hasonló fanyerget használtak (ezekből rakatott máglyákat Attila az ún. catalaunumi csata éjjelén), s a húst valószínűleg csak a nyeregdeszkák alá tehették.
Hogy e furcsa megjegyzést a neves történetíró fantáziája szülte, már abból is sejthető, hogy azok a kortárs szerzők, akik valóban látták és többé-kevésbé ismerték is a hunokat – mint például Priszkosz, aki 449-ben a keletrómai követséggel járt
Olvassa a teljes cikket INGYENES regisztrációval!
Csatlakozzon több mint 30.000 Rubicon Online olvasóhoz és fedezze fel a történelmet! Ingyenes regisztrációval:- Prémium tartalmaink közül hármat ingyen olvashat
- Korlátlan hozzáférést kap Kalendárium rovatunk tartalmához
- Kedvenc cikkeit elmentheti olvasói fiókjába és könyvjelzők segítségével ott folytathatja az olvasást, ahol félbehagyta