Nemzet és állam Kelet-Közép-Európa történelmében az első világháború előtt

Miroslav Hroch cseh tör­té­nész periodizációja sze­rint a na­cio­na­liz­mu­sok kiala­ku­lá­sá­ban há­rom fő sza­kaszt kü­lön­böz­tet­he­tünk meg: a tu­dó­sok ér­dek­lő­dé­sé­nek ko­rát, a nem­ze­ti pro­pa­gan­da, majd a tö­meg­moz­gal­mak idő­sza­kát. Az el­ső pe­rió­dus­ban kez­dő­dik meg az iro­dal­mi nyelv megal­ko­tá­sa és a nem­zet múlt­já­ra vo­nat­ko­zó for­rá­sok össze­gyűj­té­se: a ko­ráb­bi di­nasz­ti­kus szem­lé­le­tű mű­vek he­lyett ek­kor je­len­nek meg azok a tör­té­nel­mi szin­té­zi­sek, ame­lyek a nyel­vi-kul­tu­rá­lis kö­zös­ség múlt­ját he­lye­zik a kö­zép­pont­ba. A má­so­dik sza­kasz­ban ala­kít­ják ki a nem­ze­ti moz­ga­lom kiemel­ke­dő sze­mé­lyi­sé­gei a „kol­lek­tív nem­ze­ti iden­ti­tást”, s hoz­zák lét­re az an­nak nép­sze­rű­sí­té­sé­re szol­gá­ló in­téz­mény­rend­szert. A har­ma­dik pe­rió­dus­ban je­len­nek meg a nem­ze­ti prog­ra­mot kép­vi­se­lő po­li­ti­kai tö­meg­pár­tok, ame­lyek megin­dít­ják a har­cot az ön­ál­ló ál­lam vagy a nem­zet tag­jai­nak irá­nyí­tá­sa alatt ál­ló te­rü­le­ti egy­ség lét­re­ho­zá­sáért. Az aláb­biak­ban mindezt a cse­hek és len­gye­lek pél­dá­ján fog­juk ala­po­sab­ban ele­mez­ni, utal­va a nem­zet­té vá­lás fo­lya­ma­tá­nak ál­ta­lá­nos sa­já­tos­sá­gai­ra is.