Nemiség, tisztesség és szegénység

A prostitúció – a szó legszorosabb értelmében – a századfordulón sem jelentett mást, mint nemi aktust, melynek létrejötte érdekében a két partner közül az egyik – rendszerint a férfi – valamilyen formában fizetett a másik – rendszerint a nő – szolgáltatásaiért. A nagyvárosi prostitúció ily módon kialakult és intézményesedett rendszerében sokkal több férfi vett részt, mint amennyi nő. Ám a korabeli statisztikák és jelentések nem csupán azt a kérdést hagyják homályban, hogy általában hány ügyfél jutott egy-egy prostituáltra. A nőmozgalmi oldalt leszámítva szinte egyetlen szemlélő sem foglalkozott azokkal a férfiúi magatartásformákkal, melyek nélkül az üzletszerű prostitúció elképzelhetetlen lett volna. A legjobb esetben mellékesen megemlítették, hogy egyfajta természetes, éppen ezért semmiféle további magyarázatot nem igénylő szükségletről van szó.

Sokkal inkább a nők