Németország katonai ereje számokban, 1933–1939

1938 nya­rá­ra a lő­sze­rek, a nagy ere­jű rob­ba­nó­anya­gok és lét­fon­tos­sá­gú ve­gyi anya­gok ter­me­lé­se eléri a le­het­sé­ges ma­xi­mu­mot.

1939-ben a had­se­reg bé­ke­lét­szá­ma már 52 ha­dosz­tály; a tel­jes moz­gó­sít­ha­tó ál­lo­mány 103 ha­dosz­tály, kö­zü­lük 70 had­ra fog­ha­tó

Fegy­ver­zet

1939-ben a gya­log­ság­nál rend­sze­re­sí­tett pus­ka a so­kat pró­bált Mau­ser ’98k.

Au­to­ma­ta fegy­ver az MP38 és utó­da, az MP40 gép­pisz­toly.

Könnyűgép­pus­ka: MG34 és MG42 – utób­bi má­sod­per­cen­ként 20 lö­ve­dé­ket volt ké­pes ki­lő­ni, s hang­ja ál­lí­tó­lag a szét­ha­sa­dó vá­szo­né­ra ha­son­lí­tott.

Ost­rom­ágyúk: a 60 cm-es Mör­ser Karl és a Ka­no­ne Do­ra, ame­lyet majd Sze­vasz­to­pol ost­ro­má­nál vet­nek be.

A leg­ha­té­ko­nyabb tank­el­há­rí­tó fegy­ver­nek a 88 mm-es Bo­fors lég­vé­del­mi ágyú bi­zo­nyult. 

Pán­cé­lo­sok: Pzkw Mks III, il­let­ve IV. A T–34-esek meg­je­le­né­se után a 75 mm-es ágyú­val ren­del­ke­ző Pár­ducot (Pzkw V) és a 88 mm-es ágyú­val el­lá­tott Tig­ris I. és II-t ve­tik had­ba.

1934. de­cem­ber 14-én Hein­rich Himm­ler pa­ran­csá­ra az SS Po­li­ti­kai Ké­szen­lé­ti Erőit és az „Adolf Hit­ler” test­őr­ez­red egy­sé­geit SS Kar­ha­tal­mi Csa­pat­tá von­ták össze, amely Paul Haus­ser felügye­le­te alatt állt. A há­rom ez­red­nyi csa­pat Hit­ler ren­del­ke­zé­sé­re állt bel­po­li­ti­kai ne­héz­sé­gek ese­tén. A kon­cent­rá­ciós tá­bo­rok őr­zé­sé­vel meg­bí­zott, s 1939-től SS Ha­lál­fe­jes Egy­ség­nek el­ne­ve­zett csa­pa­tok­kal együtt al­kot­ták az SS fegy­ve­res ré­szét. Himm­ler 1939 ok­tó­be­ré­ben ve­zet­te be az SS fel­fegy­ver­zett ré­szei­re a „fegy­ve­res” (Waf­fen-SS) el­ne­ve­zést. 

A Waf­fen-SS-­re is ér­vé­nyes volt az SS új rend meg­te­rem­té­sé­re vo­nat­ko­zó gon­do­la­ta, mi­sze­rint a nem­ze­ti­szo­cia­lis­ta em­ber­tí­pus lét­re­ho­zá­sát máris meg kell